Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1913

befolyása az álladalomra, amely méltán keltett feltűnést és szerzőjének elismerést a külföldön is. Ebben a müvében a XIX. század három uralkodó eszméjét fejtegeti nagy tudással : a szabadságot, egyenlőséget és nemzetiséget. Ezen eszmék értelmezése körül nagy zavart lát s azt találja, hogy ezeknek téves értelmezése veszélyezteti úgy ezeket az eszméket, mint az egyes államokat. Ezeknek a helyes értelmezése müvének a főcélja, s oly megoldást talál, amely mellett az államhatalom érdekei is biztosítva maradnak s az állami hatalom védelme alatt ezen eszmék is a polgárok körében megvalósulhatnak.

Még egyszer nyílt alkalma a politikai életben aktiv részt venni, amikor a kiegyezés után visszakerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élére Munkáját ott folytatta ahol negyvennyolcban abbamaradt. Előre megalkotta lelkében a magyar kultúrának egész épületét s annak kiépítésén dolgozott, fáradt lankadatlan buzgalommal. Egész századoknak mulasztásait kellett helyrepótolnia s valóban rövid néhány év alatt, mig a halál meg nem akasztotta munkájában, több emberéletre szóló munkát kezdeményezett. Alulról kezdte szervezni a közoktatást. Megalkotta a mai népiskolát, a középiskolai rendszert egész más alapokra kívánta fektetni s teljesen szakítani az osztrák Entwurf tanrendszerével. Szervezte az egyetemi oktatást, megvetette alapját a kolozsvári egyetemnek, megteremtette a műegyetemet, törvényt hozott az egyetemi tanrendszerről s biztosította annak tanszabadságát. Gondoskodott a tanítóképzésről, a tanárok neveléséről, tervbevette a felnőttek oktatását. S mindez rövid néhány év müve volt, már előrehaladott korában, amikor életereje is hanyatlásnak indult. S ha még hozzá vesszük a vallásügyi politika terén kifejtett tevékenységét, valóban bámulattal kell adóznunk nagy és kiterjedt körű munkásságának és örök veszteségnek tartanunk időelőtti elmúlását.

9