Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1911

Ezzel a tudattal ünnepeljünk március idusán. Ne feledjük el, hogy akiket ma ünnepiünk, azok a szabadsághősök megtették a kötelességüket önmagukért, de nem mentettek fel bennünket a kötelesség teljesítése alól. A nagy mű még befejezésre vár és szentségtörés volna a nagyok emlékét ünnepelni azon szilárd elhatározás nélkül, hogy mi utódok, ha tettre kerül a sor, méltók leszünk a nagy elődökhöz.

Magyar ifjúság! lm az egész országban örömzászlók lengenek. Az egész magyar társadalom veletek érez, veletek ünnepel és veletek lesz akkor is, ha kenyértörésre kerül a dolog. Ez lelkesítsen titeket, kik fiatalok vagytok és ez lelkesítsen mindnyájunkat, mert ma mindenki ifjú, lelkesedni tudó, tetterős. Ezt a csodát teremti meg bennünk a friss márciusi szellő, amelyben diadalfénytől övezve ott lebeg a magyar szabadság nemtője.

Isten áldd meg a magyart!

Ezzel a hő fohásszal a mai ünnepélyünket megnyitom.