Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906
kifejlődésü agyagpalák, kvarcit palák és mészkövek fordulnak elő mint a most tárgyaltak s ezeknek mészköveiből már régóta ismeretesek szerves maradványok, melyek azoknak Karbon korát minden kétségen kívül helyezik. Hogy a mi kőzeteinkben ilyen maradványok nincsenek annak, nézetem szerint legvalószínűbb magyarázata az, hogy itt az átalakító hatások sokkal erősebbek voltak és tönkre tettek minden esetleges maradványt. Ezekhez a karbonkori kőzetekhez igen hasonlítanak a következő Perm korszaknak kőzetei is, melyek főként a hegység középső és keleti részeiben fordulnak elő. A kettőt egymástól a legtöbb helyen porfiroidok választják el; a hol nincs porfiroid közbe ékelve, ott szétválasztásuk is igen nehéz. így van ez például, mondja Reguly Jenő a Majoros völgyben Csúcsom határában, hol a Haszti nevű gerinc határozottan a Karbonba, mig a vele keletről szomszédos gerinc kőzetei kétségen kívül a Permbe sorozandók. Ezekből a kőzetekből épült a Szőlőmár, a Majoros és rozsnyói völgyek közötti gerinc, a Magostető egész tömege, a Mész- tető és Eleshegy, továbbá Krasznahorkaváralja és Andrási községek határában a Sánchegy és Meleghegy alja, a Nyires- tető egy része és a vízválasztónak a Pipitka körüli része. Keleten a Krasznahorkaváralja és Dernő községek között fekvő Péntek pataktól egy körülbelül kilenc kilométer hosszú és változó szélességű vonulatban a Haraszt, Feketehalom és Lucstető nevű hegyeken át a Barka község határában levő Hóhegyig. Végül találunk még egy kisebb tömeget nyugaton is a Sebespatak fölött emelkedő Mnich hegyben, melynek kőzetei igen hasonlók az előbb - ismertetett kőzetekhez. Ezek alapján valószínűnek látszik, mondja Acker Viktor, hogy a dr. Böckh Hugótól ismertetett vashegyi és dernő—bárkái Perm vonulat -— helyenkint talán megszakított — egységes geológiai tagot alkot, melynek legnyu- gotibb része Vashegy, keleti vége pedig Barka. 8
