Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906
GömÖr-Szepesi Érchegységet borította s mérhetetlen súlyával hozzájárult a porfiroidok palás szerkezetének kialakításához. Tenger alatt van területünk még a Rhéti és talán a Jura kor első szakában is, mert ezek maradványait a mint láttuk, a Somhegyen találjuk meg. A Jura és Kréta korban azonban egy újabb emelkedés következtében már ismét feltolódik az egész terület s úgy látszik mint sziget emelkedik ki a tengerből, a mire biztosan lehet következtetni abból a körülményből, hogy a körülötte fekvő területek tele vannak Jura és Krétakori üledék kőzetekkel. Minthogy azonban e korszakok szárazföldi képződményeinek, erősen fejlett növény- és állatvilágának sincs semmi nyoma e területen, abból részint azt lehet következtetni, hogy kietlen, kopár lakatlan föld volt, részint pedig, hogy ha volt is rajta valami élet, annak nyomait a később bekövetkező nagy átalakulások teljesen eltüntették. A harmadkorban bekövetkeznek ugyanis azok a hatalmas gyűrődések és ezekkel kapcsolatos sülyedések és vetődések, melyek létrehozzák Európa nagy hegyrendszereit és alföldjeit. Ekkor emelkednek ki a Kárpátok és sülyed le a mai Nagyalföldnek megfelelő terület. E változások következtében területünk is annyira felemelkedik, hogy a régebbi kőzeteket boritó Triász mésztömeg keletnyugati irányban megreped s minthogy a felemelkedett terület szélein egyszersmind sülyedés áll be, úgy az északi mint a déli fele észak és déli irányban lecsúszik, minek következtében a mai Gömör-Szepesi Érchegység ismét a felszínre kerül északon és délen a lecsúszott Triaszmészből alakult hegyektől övezve. E folyamat nyomában létrejött alakulatokat talán legérdekesebben tünteti fel az egész területen a rozsnyói medence. A Triaszmésznek előbb említett keletnyugati irányú megrepedése körülbelül a mai Pozsáló, mint legmagasabb pont vonalában történhetett. Innen csúszott dél felé a mai 13
