Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905
lé elektromos vezetés folyamata is szilárd és gáznemü testekben. Légüres térben azonban a közönyös molekulák nem környezik az elektronokat; ß részecske negativ elektronnak marad és nagy sebességre tesz szert, mig a nagyobb tömegű pozitív elektron kisebb sebességű. (Katód- és cső- sugarak.) Radioaktiv anyagokról — melyek normális légnyomás mellett szolgáltatják az « és ß részecskéket — Rutheford annak a nézetnek ad kifejezést, hogy ez anyagok még csak alakulófélben lévő elemek, atomjaik atomcsoportokból állanak (azért oly nagy az atomsulyuk) s a radioaktivitás nem egyéb, mint ezen atomcsoportoknak fokozatos felbomlása. A ki nem alakult atomokban még felhalmozott atomenergia a szétpattanáskor szabaddá lesz, az elektronokat igen nagy sebességgel ruházza fel. Pozitív és negativ elektromos részecskék repülnek a környező térbe, ezek adják az « és a ß sugárzást. A közönyös molekulák vonzása a kisugárzott részecskék nagy sebessége folytán nem érvényesülhet, ionok nem alakulhatnak. A szétválasztott atomrészek egyrészt magának a radioaktiv anyagnak atomjaiba ütközve, ez atomok sebességét (tehát az anyag hőmérsékletét) növelik, de a felszabadult atomenergiával magyarázatot nyernek a radioaktiv anyagok egyéb hatásai is. Le Bon az itt leirt disszociálási folyamatot a természet testeinél általános érvényűnek mondja és az anyag ezen folytonos felbomlását az anyag elanyagtalanításának — la dématérialisation de la matiére-nek nevezi, bár az anyag veszteség oly csekély, hogy egy-egy grammnyi anyag évezredekig sugározhat ki részecskéket, anélkül, hogy meny- nyisége észrevehetőleg csökkent volna. Az anyag felbomlásának termékei az említett pozitív és negativ ionokon és elektronokon kívül még a félig- meddig anyagi természetű emenáció és a j részecskék
