Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905
17 (Röntgen sugarak), mely utóbbiak akkor keletkeznek, ha a ß részecskék terjedésük közben akadályra találnak s negativ elektromos töltésüket részben vagy egészben elvesztik. Nem egészen anyagnélküli — éterben végbemenő — rezgések, mint a fény, hanem az anyagelszóródásának utolsóelőtti fázisát képviselik ; utolsó mozzanata az anyag felbomlásának a Blondlot-féle N sugarak, melyek a fény éterrezgésének minden sajátságával rendelkeznek. Ezen utóbbi sugarak a Röntgen-sugarakkal együtt jelentkeznek, ezekkel megelőzőleg átlátszatlan testeken, fémeken a fény sebességével áthaladnak, de velük ellentétben : töretnek, visszavezetnek, foszfor- eszcenciát nem létesítenek, fotográfiái lemezre nem hatnak. Jelentkeznek pedig a Crookes-csövön kívül még az oly csekély ritkításnál is, mikor Röntgen sugarainak még nyoma sincs.* Ezen kibővített ion elmélet igazolásaképen Gustave le Bou kimutatja, hogy más —- mint radioaktiv — anyagok is hasonló atombomlásra képesek, csakhogy a bomlás termékei kisebb számuak s igy hatásuk is kevésbé érezhető; ha azonban megfelelő külső hatással siettetjük az atombomlás procesz- szusát, mint az égéskor, kémiai bontáskor, foszfor oxidációja alkalmával észlelte, akhor a hatás is jobban érezhető lesz. Ez elmélet egyúttal arra a reményre jogosít, hogy idővel ez fog képesíteni az elektromosság mibenlétének a titkába való bepillantásra s mivel a fény is az elektromosságnak egyik formája, reménylhető, hogy oly elméletre teszünk szert, mely a ma még heterogéneknek vélt természeti jelenségeket mind egy közös elvből magyarázza. Maga az a tény, hogy elektromosságra mindenütt bukkanunk, hogy nem tudjuk elkerülni, hogy bármely előállított jelenséggel kapcsolatban létre ne jöjjön, szól azon magyarázat mellett, hogy az elektromosság az atomok disszociációjának terméke. * Forrásuk lehet még napfény, Auer-lámpa, ív- és Nerst-lámpa is.
