Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1896

8

szenvedett; nemcsak az igazság volt oda, hanem a független, tiszta és teljes nemzeti királyság is. Ulászló és II. Lajos árnyék királysága alatt a főnemesség már nem a nemzeti eszmét szolgálta többé, bár korábban Trencséni Csák Máté idején is csak öntudatlanul volt ezen főúri párt a nemzeti eszme szolgálatában. A Szapolyaiak. Kinizsiek, Báthoriak, Hom- monaiak nagyobbára személyes politikát csináltak a nemzet érdekeivel szem • ben: a királyság erkölcsi tekintélyét aláásták, hűtlen gazdálkodásukkal, önző birtok- és méltósághajhászatukkal pedig m egfosztották az államot azon eszközöktől, melyeknek segítségével a törököt visszaverhették volna. A nemzeti eszme derék, lelkes és öntudatos harczosa a 16-dik század elején a köznemesség, élén Werbőczy Istvánnal. A parasztságnak a nemzet erejének növelése czéljából a nemzet testébe való felvétele ez idő szerint még gondolatnak is teljesen ismeretlen. Werbőczy pártja meg tett mindent, a mit kötelessége és a haza becsülete megkívánt, célját azonban: a főurak hatalmának megtörését, a nemzeti királyság helyreállítását Sza- polyai királylyá választásával, az államháztartás rendezését és szigorú ellenőrizését részben és ideiglenesen valósíthatta meg. Báthorynak a nádori székbe való emelése a főúri nemzetellenes befolyásnak felülkereke- dését jelenti és egyszersmind a nemzeti független államnak is a bukását Mohács mezején.

Ha a mohácsi vész egyszerűen egy 20,000-nyi magyar hadsereg tönkrejutását, egy vesztett csatát jelentene, úgy nem volna okunk reá nagyobb keserűséggel visszagondolni, mint a várnai vagy rigómezei csatákra. Várnánál is tönkre ment az egész magyar hadsereg* elveszett a király is; a Rigómezőn is az egész magyar haderő tönkre ment. De mégis mily óriási különbség a vesztett csaták jelentőségének összehasonlításánál. A várnai és rigómezei csaták után meg volt az országnak Hunyady Jánosa, kinek személyében a nemzeti eszme mintegy meg van testesítve, benne összpontosul a nemzeti erő. lelkesedés és hatalom; a vesztett csaták szintere a külföld : Bulgária és Szerbia; az ellenfél maga a saját diadala daczára is, annyira ki van merítve, hogy a győzelem kizsákmányolása végett nem képes Magyarországba törni és hódításra nem gondolhat ; ama haderő, mely Várnánál és a Rigómezőn sírját lelte, nem az egész ország hadereje, hanem a király és Hunyady zsoldosai, néhány főúr bandériuma s nehány felkelt nemes. De mennyire mások a körülmények a mohácsi szerencsétlenségnél! Az akkor elesett magyar sereg Magyarország egyedül számbavehető hadi ereje; 11. Szulejman és II. Lajos hadserege között számerő, vezénylet, felszerelés, képzettség, harcz képesség szempontjából oly nagy az aránytalanság, hogy rövid egy óra lefolyása alatt a magyar haderő meg van semmisítve, a török haderő pedig alig érezhető veszteséget szenved. A csata szintere Magyarország , a padísah könnyű lovassága már a következő napon Buda alatt, az ország szivében portyázik. Magyarország ellenállásra nem gondolhat, Sza-