Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1896
10 Habsburgok birtokába jutott. Legtöbb függetlenséget élvezett nagyjából Erdély, mint külön fejedelemség, mely eleinte csak névleg ismerte el a török fennhatóságát^ és csekély évi adót fizetett. De ily évi adót fizettek idöről-idöre a Habsburg királyok is. A magvar állami függetlenség tehát teljesen elbukott, de a nemzeti eszmének erős védbástyája akadt Erdélyben, még a politika terén is; nyelv-, irodalom , iskolaügy tekintetében pedig érvényesülhetett a királyi Magyarországban is; egyik sem vergődhetett azonban érvényre a török által meghódított Magyarországon, már csak annálfogva sem, mert a török államszervezet ezen korban egyáltalában nem gondol* oly intézmények létesítésére, melyeknek czélja lett volna a népesség szaporodása, közgazdasági fellendülés, politikai assimilatio. A török hadsereg magvát képező janicsárság rablott keresztény gyermekekből egészitletett ki; a tőrök adózási rendszer a keresztény tartományok anyagi tönkrejutását jelenti, a rabszolgaságra hurczolt százezrek pusztulása következtében pedig a magyar parasztság a te meri Bánságban, a Bácskában, a Dunántúl és az Alföld nagy részében úgyszólván teljesen megsemmisül. A török állam ily rendszer mellett csak addig állhatott fenn, mig a hódítás utján előrehaladt, a hódítás következtében rabolhatott csak hadserege számára kiegészítő erőt, harácsolhatott zsákmányt, láthatta el tisztjeit rabszolgával. A hódítás szünetelése a török állam csődjét jelentette; innét az újabb korban beállott azon rohamos bomlás, mely az e.nliteft körülmények tekintetbe vétele nélkül érthetetlen volna. A magasabb kulturfokon álló magyarságra nézve a török uralom hasonlitlanul nagyobb csapás volt, mint a délszláv népekre, melyek pásztorkodással foglalkozva, erdőségeikbe vonulva aránylag kevesebbet szenvedtek és legalább faji terjeszkedésükben nem voltak akadályozva. A tétovázó politika azonban legalább egy időre véget ér a XVI. század végén: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a török párt főembereit megfojtatja Kolozsvárott, Bocskai tanácsára határozottan a Habsburgokhoz csatlakozik; ez idézi fel a 15 éves török háborút. Csakhogy a török még nem volt olyan gyenge, mint azt Erdélyben és Bécsben hitték, de a magyarban is több volt még az erő, semhogy a bécsi beolvasztási törekvések sikerülhettek volna. A bécsi császári kormánynak ezen idő- előtti elhirtelenkedett lépései a magyar nemzeti eszme rovására eredményezték Bocskai számára azon óriási sikert, hogy a törökre támaszkodva, egy merész és lángeszű elhatározással, egy csapással a helyzetnek urává lett és a bécsi békében a magyar nemzeti eszmét megmentette A Bocskai-féle szabadságharcznak úgy a bécsi és stambuli udvarokra, mint a magyar nemzetre nézve nagy tanulságai voltak. Am izük megtudhatták, hogy a magyar nemzet minden elerőtlenedése mellett is száinba- jövő tényező a két világhatalom nagyszabású tusájában s igy kívánatos volt mindkét részre nézve a magyarság rokonszenvét a maga számára
