Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1895
8 idézte elő azon számos prot. intézet létesitését, melyek a 16. század folyamán a hitjavitást elfogadott községekben keletkeztek. „A protestantismus magyarországi hírnökei a külföldről nemcsak vallásos buzgalom által lelkesítve, hanem gazdag tudományos ismeretekkel és emelkedett világnézettel tértek vissza szülőföldjükre, hol legtöbben közülök lényeges eredményekkel dicsekedhettek a tanszéken és az irodalom terén is. Föurainkat szokatlan ambitió lelkesíti. Tudósok barátai, tanulók pártfogói, iskolák alapítói: a Báthoriak, Drágfyak, Illésházyak, Nádasdyak, Perényiek, Révaiak, Thurzók csak legelőkelőbbjei a hosszú sorozatnak. Es városaink egymás között is nemes versenyt fejtenek ki bőkezűségben, hol kultúrái czélokra áldozni kell. Lelkészi és tanítói állomásokra a legjelesebb férfiakat igyekeznek megnyerni, s hogy czólt érjenek gyakran valóságos árveréseknek vagyunk tanúi. Tehetséges gyermekeiknek kézségesen nyújtanak eszközöket magasabb kiképeztetésökre. Hazánk oly nagyszámú iskolákkal, iskoláink oly jeles tanerőkkel nem bírtak soha, mint a XYI. században. Jelentéktelen városokban, vagy épenséggel faluhelyeken hírneves tudósok és írók foglalják el a tanszékeket. Hol ma csak nehezen sikerül meghonosítani a műveltség első elemeit, Róma és Hellasz nyelvét találjuk a tantárgyak között“ mondja Franki Vilmos „Révai F. nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása“ ez. művében. Grömörmegye számos egyháza: Dobsina, Csetnek, Ratkó, Jolsva, Kövi mindjárt a reformátió kezdetén jóhírű iskolát alapít. Rozsnyó evang. iskolájáról 1525-ből történik az első említés1) s Klein Sámuel „Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften berühmter evang. Prediger“ czímű munkájában Philadelphus Manót nevezi az intézet első tanítójának. — A városi tanács gondoskodott a tanító fizetéséről s felügyelt munkájára; csak így lehet érteni az 1574. és 1603. évi városi alapszabályokat, melyek egy részt azt mondják: „Az iskolamester járjon el híven tisztében, az ifjúságot oktassa b Lásd dr. Schwicker „Die ungarischen Gymnasien“ ez. műve 20. lapján.
