Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1893

10

toknak mulattatására. A népies tartalomhoz Arany megtalálta a népies hangot; mikor balladáját olvassuk — úgy tetszik — mintha a nép valamelyik mesélőjót hallanánk. Hasonlatai, szokásmódjai nem egyszer a népdalok vagy a népballadákra emlékeztetnek bennünket. így pl. Dalos Eszti szépségét így irja le:

„Leli, karcsú derekában a sállá Puha lábán nem teve kárt a tállá ;

Mint a búsa, piros, teljes Kerek arcza,.....................

Az egész lány ugyan helyes“.

Mintha csak a kedveseik szépségével dicsekvő legényeket hallanánk.

Vagy nem méltó párjai e Arany leírásának pl. a következő sorok :

„Téli, nyári piros alma,

Az én babám tuba rózsa“.

„Olyan a szemed járása,

Mint a csillag ragyogása,

Olyan a, szád mosolygása,

Mint a hajnal hasadása, stb.“')

Hát a szerencsétlenül járt leányok panasza, a minő pl. a következő:

„Lányok, lányok rólam tanuljatok,

A legénynyel ne barátkozzatok1 stb")

nem émlékeztet-e bennünket a meséidnek a lányokhoz intézett szavaira, (Ne tegyetek ti leányok! Ti leányok, ne tegyetek) hogy ne járjanak a legények után, mert úgy járnak, mint Dalos Eszti. Egy-két szólásmódban a néphit jut kifejezésre. így ebben: „ki először piros csőt lel, lakodalma lesz az ősszel“; továbbá: „kuvikol már az ebanyja“. A nép u. i. azt szokta mondani, hogy a mely házon a kuvik megszólal, abban meghal valaki. A kuvikolás itt előre jelzi a Tuba Ferkó szomorú végét. Arany stílusa egyébiránt a. ballada történetéhez képest tömör, kevés szóval sokat mondó a nélkül azonban, hogy érthetetlenné, vagy csak homályossá is válnék. Csak két példát hozok fel Arany tömör stílusának illus') Erdélyi János : Népdalok és mondák I. k. -108. sz.

2) Arany-Gyulai: Népköltési gyűjtemény 11. k. 19. sz.