Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891
4 Csak futólag kell átlapoznunk néhány görög bölcsészeti és szónoki művet, hogy erről meggyőződjünk. Feltűnő e művekben a gyakori idézés jelesebb költőkből. Ilyen idézet itt a philosophus el mólkedóséuek kiinduló poutja, ott világosságot áraszt egy-egy tételére, amott meg új fordulatot ad az okoskodásának; a szónok bizonyít^1’/'' használja, mintha törvényekre vagy rendeletekre bí-'"'uzne< es , .. .. - ... . • , .^őségét tulajdonít e a közönség, sót a törvényszék is ilyen íe1 ° J , , ., " r -i - ,.... - . i — A külső szertartásokra klasszikus tormába ontott igazsan° ,,, . n- i i ,, . ^u-eszet teljesítette az erkölcsi nevelés szorítkozó vallas helyetty 1 f , , ... u . i . _uatja Aristophanes „a békák“-ban Aeschylosszal: ieiaüatat. HíZüi*' _ . , v ^ » a rosszat rejtse, takarja, ne pedig mutogassa, tanítsa iVzony ; mert lám a gyenge gyereknek van kivezesse, tanító: ilyen felnőtt embernek a költő, — mi tehát mindig csak jót mondjunk.“ A költészetnek ilyen szereplése megmagyarázzabizonyoslegendák eredetét, melyek szerint több kiváló régi költő iskolamester volt. A költészetnek ilyetén felfogásából érthető Platon megvetése Homeros és mindazon költők iránt, kiknek művei erkölcsi tekintetben nem egészen kifogástalanok. Platon a költőket nem művészi szabályok megsértése miatt gáncsolja, hanem erkölcsi elveikért. Mit ajánlanak a költők, milyen példákat állítanak az ifjúság szeme elé, — ezt vizsgálja Platón és a morál nevében zárja ki Homerost az ő eszményi k őz társas ágából. Természetesen nem csak a felnőttek, hanem az ifjúság nevelésében is kiváló szerep jutott a költészetnek. A görög, nevezetesen az athénei nevelésnek három ága volt: irodalmi, zenei és testgyakorlási. Az \ . században K. e. az irodalmi nevelés keretébe tartoztak : irás-olvasás, számtan és főképpen a költők tanulmányozása. Midőn az iskolás fiú már jól ismerte a betűket és kezdte érteni, a mit olvasott, a tanító a legjobb költőkből vett verseket adott neki olvasmányul, sőt arra is kötelezte, hogy tanulja meg könyv nélkül E versekben hasznos tanácsok, erkölcsi elbeszélések és oly kitűnő emberek dicséretei voltak foglalva, a kik egykor nagy és nemes tetteket vittek véghez. Midőn o szép példákat a gyermek emlékezetébe vésni igyekeztek, beléje akarták oltani a vágyat követni azokat. Nem akarták a fiú szellemét finomítani, nem egy-egy képnek báját, egy-egy kifejezés szabatosságát, nagy szerűségét akarták veleérez- tetni: hanem első sorban az erkölcsi értelmet igyekeztek előtte kifejteni. Midőn a nevelők a költészet segítségét annyira igénybe vették,
