Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891

a költészet szerkó középiskolái nevelésben.

Az őskori emberek nyelve, vallásit, . , ,, , .

,, , . , ' ■'mi any a, mondhatni

szellemük minden nyilatkozása: költészet. A legiw.,, ,

, , , nyelv es

a mai vadnópek nyelve képes beszéd, tehát költői felfogás ttfíu..,

az ókori népek mythologiája többé-kevésbbé ízléses alkotása a

költői phantasiának; a műveltség első fokán álló emberiség erkölcsi

nézetei, életszabályai és törvényei képes kifejezésit rhythmikus

mondatokban maradtak reánk. Sőt fejlettebb kor népei is sokáig

csak költői szellemben és költői formában ünnepelték hőseiket és

tartották fenn a nagy események emlékét.

A költészet állította az együgyű nép elé a nagy emberek alakját követendő például, ő látta el erkölcsi igazságokkal és élet- bölcseséggel, ő vigasztalta bánatában és nemesítette meg örömeit. A költészet az emberiség legelső nevelője, vezére, tanácsadója, vigasztaló és résztvevő barátja. — Orpheus lantja megindítja a fákat és sziklákat és megszelídíti a legvadabb állatokat. — Az egyetemes tudás birtokában lévén, a költő épen annyi szolgálatot tesz a testnek, mint a léleknek. Nemcsak a jó magaviselet szabályait adja elő, hanem hasznos ismereteket is nyújt. Midőn megtanítja az embereket, hogy kell jól élni, egyúttal az összes művészetek feltalálója és terjesztője. Hesiodos és Homeros versei számtalan eszközt tártak fel az emberi sors javítására. — A költő megismerteti az emberrel az istenséget is, tudtára adja, miként avatkozik ez bele az emberi dolgokba és miként lehet őt megnyerni, kiengesztelni.

A költészetnek ezen csodás hatalma a fejletlen lelkek fölött, idővel, midőn belőle önálló tudományok és művészetek bontakoztak ki, csökkent ugyan, de azért varázsa solia teljesen meg nem tört, nevelő hatását sohasem veszítette el egészen.

Meglepő, hogy mennyire táplálkozik a költészetből a görög

tudomány és közélet még a Perikies és Nagy Sándor korában.

1*

I.