Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1890
8 Az iskolának főbb feladatai közé tartozik a tanulóban az igazat- rnondás iránt a hajlandóságot felébreszteni és ápolni; a szülőknek kötelességük az iskolát e törekvésében segíteni, mert az őszinteség és nyíltság inig egyrészt ajánlják a tanulóifjút, másrészt a tanulmányokban való előrehaladásnak nélkülözhetetlen eszközei. A szerénytelenség és az ezzel kapcsolatos tolakodás egyike a legsajnálatraméltóbb jellembeli fogyatkozásoknak. A kiben ezen erkölcsi gyengeség meg "van, az embertársai szeretetét és becsülését sohasem nyeri el; mindent inkább meg tudunk bocsátani, mint ezt, mely nagyban, kicsinyben egyaránt visszataszító és undort keltő. Mert a szerénytelenség nem oly jellembeli hiba, amin nevetni tudunk, ez boszant bennünket. A szerénytelenség főképpen abban nyilatkozik, hogy valaki érdemeket imputál magának, miket nem szerzett meg; oly erkölcsi és szellemi tulajdonságokkal kérkedik, melyeket benne fel nem találhatunk és akképen viseli magát, mint aki elvárja, hogy tiszteletet tanúsítson mindenki iránta. Az ilyen ember és a között, aki valóban érdemeket szerzett, aki csakugyan úgy erkölcsi, mint szellemi tekintetben sok mást fölülmúl, az a különbség, hogy ez jeles tulajdonságait nem kürtöli világgá, azokat úgy kell tetteiből megismerni. A szerénytelenség más módon is nyilvánulhat, pl. a külső megjelenésben, úgy az utczán, mint egyéb helyen, teszem azt ismerősünk, barátunk, rokonunk házában. A külső megjelenés az utczán mindig a tisztesség szemmeltartásával történjék. A hányavetiség, pökhendi- ség, a mások semmibevevése illetlenségre és neveletlenségre vall- Ne akarjunk mindennek középpontja lénni, mások figyelmét mindig csak a magunk személyére mintegy lekötni. A nagyközönség a tanulóifjúságot csakis a szerint ismeri, amint ez nyilvános helyeken, utczákou, tereken megfordul ; az itt tapasztalt külső megjelenése, viselkedése szerint mond róla ítéletet. Ne gondolja egy tanuló se, hogy vele, mint akit nem igen ismerhet a közönség, egyáltalában senki sem törődik; igen is élénk figyelemmel kisérik őket és mindig megbotránkoztató lesz, ha olyan ifjú, ki neveltetésénél fogva illedelmes és szerény lehetne, az ellenkező jellembeli gyengeséget tanúsítja. Ezzel szemben a szerénységet már a régi korban mint az ember lelki ékességét tekintették. Krisztus, kiben a szerénység
