Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1890
9 eszményét találhatjuk fel, példabeszédben ajánlja ezen erényt, mi- lakomára hivattatásról szólván, azt a tanácsot adja, hogy az első helyre ne üljünk, nehogy nálunk érdemesebb ember jővén, szégyenszemre ennek kelljen helyet adnunk. Azon nagy emberei a történelemnek, kikben a tudomány nagyságát a lélek nagysága fölülmúlta, mind kitűntek szerénység dolgában. Hunyadi Jánost, kinek a magyar nemzet, de az egész kereszténység oly sokat köszönhet, szerénységben nem igen múlta felül valaki; ilyen volt Aristides, Epaminondás, a római Cincinnatus, meg az újabb kor nagy emberei közül sokan. Deák Ferencz nagy hazánkfia Magyarország legújabb történetében vezérszerepet visz, alakja mess ze kimagaslik egyéb jeleseink közül, de azért szerény marad egész haláláig, visszautasít minden kitüntetést, melylyel érdemeit akarják megjutalmazni. Ilyen példákat kell a tanulók elé állítani, kikben a szerénytelenség kezd uralkodóvá válni, llá kell mutatni azokra a nevetséges helyzetekre, mikbe a szerénytelen ember kerül. Alkí- biades vagyonos görög ember volt és szerénytelenül kérkedett is ezzel ; de mikor felszólították, hogy az eléje tett földabroszon mutassa meg nagyterjedelmü birtokait, kudarczot vallott, nevetségessé vált. A szerénytelenség nemcsak lelki fogyatkozás, hanem bizonyos fajta gonoszság is. Mit akar ugyanis a szerénytelen ember, mikor dicsekvéseivel traktálja uton-utfélen azokat, kikkel összejön? Mások rovására magát emelni. Pedig rendszerint aki magát legjobban igyekszik emelni, az marad legmélyebben; vagy semmit sem> vagy nagyon keveset szoktunk ugyanis hinni abból, mit az ilyen ember dicsérőleg mond magáról, mert hiszen „a jó bornak nem kell czégér“. De a szerénytelenség másban is nyilvánul. Sokszor tapasztalhatni, hogy egyik-másik tanulóban meglehetős mértékben van kifejlődve az a visszataszító tulajdonság, mit közönségesen konti- densségnek szoktunk nevezni. Ha a tanár félreteszi a teljes szigort, ha arcza vonásai nyájasságot árulnak el és nem ránczolja össze homlokát, akárhányszor akad tanuló, aki azt véli, hogy paj- táskodhatik vele. Mondanom sem kell, hogy mihelyt ilyesmi előfordul, az illető tanulót azonnal rendre kell utasítani. Azt is meg kell azonban itt említenem, hogy sokszor magában a tanárban
