Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
4 iszapos üledéke, még pedig mint Carboni és Devoni h i d a t o m e- tamorph kristályos pa 1 ák, tehát mint agyagpala, csillámpala. Ezek között azonban éles határt vonni nem lehet, mert mintegy elmosódottan egymásba átmennek. így p. o. az I vágyó hegység c s il 1 á m p a 1 áj a néhol typikns szövetű csillámpala, másutt pedig phyllites agyagpala. Kraszna-Hor k a -Váralja tájékán pedig a csillámpala egészen gneisz-szerű, sót egy helyen határozottan gneisznak vehető. Betlér tájékán pedig a csillámpalát inkább agyagcsillámpalának vehetjük. Sok helyen a dúsabb vas és magnézium tartalmú palák clilo- ritos és steatitos küllemet vesznek fel, s igy átváltoznak zöldes palákká, mely változással karöltve jár azon körülmény, hogy érczet tartalmazó palákká legyenek. Ilyen steatitos palák között telepekbe és tömzsökbe települve találjuk a chalibiteket és pyriteket, különösen a püspöki fürdő feletti csengő bányában; phyllites agyagpalában van Csúcsom fölött a Középhegyen az antimonit; talkpalában van Alsó-Sajón a Cinnabarit és Tetraedrit; a Pozsálló hegység- egész tömegében szintén nem egyéb, mint phyllites agyagpala. így találjuk végre Kraszna-Horka-Váralján gneiszban a chalybitet és limonitot. Nadabulán a gneiszos és phyllites agyagpalában a chalybitet s úgy tovább, úgy hogy ezen palák termelői és hordozói a vas, réz, kobalt és mangan tartalmú érczeknek. Figyelemre méltók továbbá a Trias-kori mészkő dolomit és pala lerakodmányok, melyek megyénknek, valamint Abauj-Torna, Szepes, Zólyom és Borsod megyéknek hegylánczait képezik és pedig mint alsó trias-kori vagy Bundsandsteini mészkő és mint Werfeni palák, melyekben szintén gazdag és érczekben bővelkedő tömzsök és telepek fordulnak elő, mint gálma, pátvaskő, barna- és veres vaskő fekvő helyek. Kiemelendő, hogy a pelsőczi Nagyhegy, továbbá a mellétéi, liczei, pelsőcz-ardói mészkőhegység Felső-triaszi, úgynevezett keuperi sectio, — mig a hosszuréti, hárskúti, dernői és bicska- barkaiak Alsó-triaszi, úgynevezett Bundsandsteini mészkövek. Ezek néhol meg vannak szakítva Werfeni márgáspala szigetekkel, mint: Kőrös helységben, a Nyerges hegységben, továbbá: Rudna, Rekenyej'Almás-Körtvélyes helységek környékén; úgy, hogy ez utóbbi két helyen ilyen palákba bevágott pinczéknek természetes
