Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
5 bolthajtásait képezik. Ezen márgapalák azok, melyek a rozsnyói vasúti állomásnál a Nyerges oldalán, valamint a Sajó medrében is találhatók, s a nép által köszörű- és fenökövekni használtatnak. A Sajó völgyében: Vesz veréstől Berzétéig, valamint Bisztrótól Sebespatakon, Rekenyén le Rudnáig, továbbá Pacsa és K.-H.-Váralja mélyedéseit kitöltő Pliocénbeli vagy Belvederi kavicsot találunk. Erre következnek az Alluviális képződmények: a homoknak és iszapnak mint agyagnak lerakodásai. Ezen kőzet-rétegeknek vastagságát feltüntető, következő számokat találtam, a Kálvária alatt fekvő kertek egyikében, egy kút- ásás alkalmával, múlt év novemberhó 27. napján: a termő talajréteg vastagsága 40 cm., az ez alatt elterülő tiszta agyagréteg 125 cm., az erre következő pliocénbeli kavics 190 cm., és az agyagpala szikla, melyben a használható vizet találták G méter, de a kavicsréteg alatt már 3 méterre vízre találni. A város vízrajzi viszonyait tekintve, első sorban a Sajót kell felemlítenünk, a mely az egész megyének fő vízgyűjtője, s a Rédova község területén emelkedő hegyek oldalaiból ered. Dubicsánynál elhagyja a megye határát s Borsodba lép át. Ezen útjában 56 patakkal és csennelylyel egyesül, melyek közül ránk nézve említésre legméltóbb: a DrázŰs patak, mely a Pozsállón és pacsai hegyen eredő esucsomi és más patakok egyesüléséből támad, s Rozsnyó városán keresztül folyván, a vasúti állomás fölött ömlik a Sajóba. A Csermosnya, mely a Pipityke hegyen ered, s Dernő, Hárskút és Hosszúrét mellett elfolyván, Jólészen át a Sajó felé kanyarodik, melybe Berzéte helység alatt ömlik. Ezen patakok mellett említésre méltó továbbá ama két nevezetes vasas forrás, melynek egyike püspöki birtok, másika pedig Markó Albert budapesti nagykereskedő tulajdona. E két forrás leírását, vizének vegyelemzését és gyógy hatását más helyen fogom adni. Áttérek ezek után értekezésem tulajdonképeni bevezető részére. Szükségesnek tartom azonban felemlíteni amaz összekötő kapcsot, melylyel jelen értekezésem, múlt évi iskolai értesítőnkben megjelent munkámmal szoros összefüggésben áll. Múlt évi „Értesítőnk“-ben megjelent értekezésemben igyekeztem kimutatni ama viszonyokat, melyek mellett Rozsnyó v á-
