Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888

ROZSNYÓ KÖZEGÉSZSÉGI ÉS HALANDÓSÁGI VISZONYAI.

Rozsnyó bányaváros Gömör megye északkeleti szélén, a Sajó balpartján 38° 13'-el fekszik keletre Forrótól és 48° 40'-el északra az egyenlítőtől. A tenger színe fölött 314 méternyire emelkedik.

H e g y r aj z i viszonyait illetőleg a rozsnyói hegycsoport a Szepes-gömöri érczhegység délkeleti folytatása, mely a Szulova, Sajó, Göllnicz, Szomolnok és Csermosnya vizek völgyei között terjed el. Nyugat-délkeleti hossza mintegy 28, legnagyobb szélessége 14 kilometer.

E hegycsoport legmagasabb (1290 méter) pontja a Pozsálló vagy Ökörhegy a várostól északra esik. Oldalain erdők és gyepmezők váltják fel egymást. Lapos tetején a levegő hőmérséklete G° C. fokkal alantabb áll, mint a tövénél elnyúló völgyekben. Felületéről a hó többnyire csak május hóban olvad el, melyből nehány forrás nyer tápot. Délnyugati oldaláról a veszverési és betléri-, déli oldaláról pedig a csucsomi völgy ereszkedik le, melyen a Drázus nevű patak folyik. A csucsomi völgy határai nyugat felől a 723 méter magas Háromkut nevű hegygerincz és az 576 m. magas Kálvária, kelet felől pedig a 797 in. magas Rákos hegység. A betléri völgy nyugati oldalán az Ivágyó hegy vonul, melynek magassága 954 m.; ennek folytatása a Bányaoldal, melynek legmagasabb csúcsa 727 méter. A várostól délnyugatra a 474 m. magas Nyerges fekszik, délkelet felé pedig a Jólészi hegy, melynek legmagasabb része 658 m. A rozsivyói hegycsoport igen szép alakú hegye a Pipi ty ke is, mely a várostól északkeletre esik és 1226 méter magasságban emelkedik az adriai tenger színe felett.

A hegyek és völgyek geológiai korát illetőleg, az a paleozói csoport szétmállott kőzeteinek lassú lerakodásu

1*