Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Lázin Áron: Nyugatosodó szemlélet és a makacs kánon (romániai tankönyek)
Lázin Áron: Nyugatosodó szemlélet és a makacs kánon Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben a mai napig meghatározza Románia, azon belül Erdély vallási térképét. E kérdésről szólva azonban más kiadványokban felbukkan Bethlen Gábor jobbító szándéka a románság irányába, amit a tankönyv szerzői a román diákok számára is megnyitott nagyenyedi református kollégiumban látnak. E tényről más kiadványok megfeledkeznek, annak ellenére, hogy az erdélyi román művelődés történetében ez volt az első eset, amikor lehetőség nyílott számukra magasabb szintű oktatásban részesülni. Összhangban állt ez Bethlen Gábornak azzal a törekvésével, hogy a románságot a reformáció felé terelje.19 19 Nagy Levente: A román reformáció. Egy 16-17. századi magyar-román kulturális és irodalmi transzferjelenség. Budapest, Ráció Kiadó, 2020. 20 A személynevek itt román hangtani fordításban szerepelnek, az eredeti latin szövegben Geula (Gyula),Glad (Gálád), Menumorout (Ménmarót), Ohtum (Ajtony) névalakokban szerepel. Anoymus: Anonymi Belae regis notarii História Hungarica de septem primis 78 ducibus Hungáriáé. Cassoviae (Kassa), Collegii Academic! Societatisjesu, 1777. A ROMÁN ÁLLAMALAKULATOKTÓL ROMÁNIÁIG A román államfejlődés szempontjából, egyre szorosabbá válik a kapcsolódás a Magyar Királysággal, s ez tankönyvi szinten is nyomon követhető. A kiadványok szokás szerint a négy nagy román történelmi régió keletkezésének a bemutatásával indítanak: Erdély (Transilvania), Havasalföld (Tara Románeascá), Moldva (Moldova) és Dobrudzsa (Dobrogea) kialakulásával. Erdély esetében román autonóm államalakulatokról, román terminológiával élve, autonómiákról esik szó, létezésüket bizonyító forrásként a tankönyvek Anonymus Gesta Hungarorum\át említik, Gelu, Glad, Menumorut és Ahtum10 államait hozzák példaként. A tankönyvi szöveg nem mondja ki szó szerint e fejedelmek, államalakulatok román voltát, olyan szerveződésekként említi őket, amelyek a román többségű területeken léteztek, függetlenségüket pedig 1050-től kezdték felszámolni és integrálni a tárgyalt régiót a magyar korona fennhatósága alá. így említik az új társadalmi rendszer kialakulását, a feudális viszonyok megszületését és egy új hatalmi réteg megerősödését.
