Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Lázin Áron: Nyugatosodó szemlélet és a makacs kánon (romániai tankönyek)
Lázin Áron: Nyugatosodó szemlélet és a makacs kánon Moldva kialakulástörténetét centripetális jelenségként vázolja fel a tankönyv. A magyar hű bérben lévő máramarosi Dragos vajda a magyar király megbízásából hozott létre egy ütközőzónát a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. Moldva alapítójának azonban a szintén máramarosi Bogdan vajdát tekintik, aki katonai úton ragadta magához Moldova irányítását és rakta le az államiság alapjait. Az államalapítás folyamatának lezárultát a román történetírás Nagy Lajos király seregeinek a legyőzésében látja, amellyel Moldva kivívta teljes függetlenségét. A keletkezéstörténet Havasalföld esetében is két hasonló fázisban határozható meg. Itt Negru-Vodá szerepe volt jelentős az államalapítás szempontjából, azonban a függetlenség kivívását a poszádai12 ütközethez kötik, melyben a havasalföldi román seregek legyőzik Károly Róbert magyar királyt I. Basarab vezetésével. A két román állam fejlődéstörténetét ezt követően mint önálló regionális tényezőkét mutatják be, amelyek valamilyen függésben vannak a korszak regionális nagyhatalmaitól. Magyarország szerepe ezen a ponton háttérbe szorul, a román fejedelemségek önálló államként való működése sokkal hangsúlyosabbá válik. Erdély esetében kerül említésre a Magyar Királyság a szász betelepítések kapcsán. Megfigyelhető, hogy olyan témaválasztások kerülnek előtérbe, amelyek jobban beleilleszthetőek az egyetemes európai történelmi narratívákba. így a teuton lovagok betelepítése és a szász városok fejlődése komolyabb hangsúlyt kap, csupán röviden említik, hogy magyar királyi támogatással érkeztek a szászok Erdély területére, de nincs több magyarázat róla. A román tankönyvek alapvetően egy általános európai eseménytörténethez igazítva próbálják bemutatni a térségben is végbemenő változásokat, illetve a témaválasztásokkal próbálják megragadni a figyelmet. Az újabb tankönyvekben sokkal több infografika, térkép és színes melléklet tűnik fel. 21 Fekete Vajda (magyar fordításban) Havasalöld alapítójaként tartják számon, alakja ballada! homályba vész, létezése nem bizonyított. 22 1330. november 9-én a poszádai ütközet, feltehetően a Vöröstorony-szoros közelében lehetett (bátália de la posada), a magyar seregek vereséget szenvedtek a havasalföldi vajdától. 23 I. Basarab (1270-80 körül és 1352 között élt), egyes források Bazaradként említik, Havasalföld első fejedelmeként tartják számon. 79
