Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A Népköztásraság kollektív elnöki testülete, az Elnöki Tanács
Az 1949. augusztus 20-án hatályba lépett, a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény beteljesítette a szovjet típusú diktatúra kiépítését Magyarországon: „[...] országépít ő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya.” 1 Az 1936-os szovjet alkot mányt alapul véve számos, az addigi közjogi hagyományoktól gyökeresen eltérő változtatást eszközölt a jogszabály,2 így többek között létrehozta a köztársa sági elnök tisztsége helyett a kollektív államfői testületet, a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Az új alkotmány bevezetésének szándékát, illetve szükségességét már 1948-ban leszögezte a Magyar Dolgozók Pártja: „A párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényeinek megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit, az állami, gazdasági, és társadalmi rend alapvető változásait, a magyar köztársaság népi jellegét a törvény erejével, alkotmányban szentesítsük.” 3 Az Országgyűlés által „egyhangú lelkesedéssel” 4 1949. augusztus 18-án elfogadott törvény gyökeres szakítást eredményezett az addigi magyar és európai közjogi hagyományokkal. A szabályozás érintette többek között Magyarország államformáját, az Országgyűlés működését, a bírói és ügyészi szervezetet, az államigazgatás legfőbb szervét és nem utolsósorban újraszabályozta az államfői hatalmi funkciót. Az alkotmány értelmében megszűnt a köztársasági elnöki funkció, és helyét a kollektív államfői testület, az Elnöki Tanács vette át. Az addigi rövid ideig létező köztársasági államformát a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk vezette be, megszüntetve a királyság több évszázados intézményét, egyúttal bevezetve a magyar közjogi rendszerbe a köztársasági elnöki – egyszemélyes – tisztséget is. Nemzetközi összehasonlításban elmondható, hogy a tisztséggel járó jogkörök alapvetően szűkebb mozgásteret eredményeztek, illetve később is egyre inkább vesztett jelentőségéből a pozíció, amelynek hátterében elsősorban a kommunista párt célkitűzései álltak. 5 Ez a funkció – melyet így utolsóként 1949. augusztus 20-ig Szakasits Árpád töltött be - szűnt meg az új alkotmány bevezetésével, átadva helyét tehát egy kollektív testületnek, az Elnöki Tanácsnak. Bár gyakorlatilag a szovjet mintára bevezetett kollektív államfői testület szokatlan volt a magyar jogrendben, felállítására egyízben már sor került a Tanácsköztársaság ideje alatt.6 Mindenképp megemlítendő, hogy a köztársa sági elnöki funkció átalakítása, így a kollektív államfői testületek létrehozására szovjet mintára valamennyi kommunista berendezkedésű országban elterjedté vált került 7. Magyarországon az Elnöki Tanács a köztársasági elnöki funkciót és az Országgyűlés Politikai Bizottságát „vonta A Népköztásraság kollektív elnöki testülete, az Elnöki Tanács 1949. augusztus 20. 223 1952 1950 1955 1953 1951 1956
