Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A Népköztásraság kollektív elnöki testülete, az Elnöki Tanács
össze”, ezzel az utóbbit is megszüntetve. Kezdetben a Politikai Bizottság fontos, politikai előkészítő szereppel bírt, utóbb azonban már csak törvényerejű rendeletek meghozatalára szorítkozott a szerepe.8 Az Elnöki Tanács létszámát az alkotmány 21 főben határozta meg: elnök, két helyettes elnök, titkár és tizenhét tag.9 A testület tagjait az Országgyűlés saját soraiból választotta, azzal a megszorítással, hogy a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai nem választhatóak. A testület tagjait először 1949. augusztus 23-án választották meg, elnökké Szakasits Árpádot, helyettesekké Kiss Károlyt és Nagy Dánielt, titkárrá pedig Olt Károlyt választották. További tagok lettek: Andics Erzsébet, Apró Antal, Balogh István, Donáth Ferenc, Erdei Mihály, Harustyák József, Horváth Márton, Katona Jenő, Kovács István, Mihályfi Ernő, Nánási László, Prieszol József, Rusznyák István, Seregélyesi József, Szabó Pál, Szabó Piroska és Vig Pál. A tagok személyére a Magyar Függetlenségi Népfront nevében Rákosi Mátyás tett javaslatot.10 A Tanács alakuló ülését 1949. augusztus 29-én tartották meg. 11 A Tanács testületként fejtette ki működését, a többségi elv alapján szavazással hozta meg határozatait. Határozatképességéhez az elnökön és titkáron kívül kilenc tag jelenléte volt szükséges. Míg az elnök a testületet képviselte, a titkár az apparátus vezetését vitte, 12 ő állt a titkárság élén, amelynek létszámát 35 főben állapították meg. Az Elnöki Tanács nemcsak összetételében, de jogkörében is különbözőséget mutatott a korábbi köztársasági elnöki funkcióhoz képest. Klasszikus államfői jogkörök közé tartozott, hogy a testület jogosult volt kitűzni az országgyűlési választásokat, összehívni az országgyűlést, illetve országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhetett el. Nemzetközi viszonylatban a testület jogkörébe tartozott megerősíteni a nemzetközi szerződéseket, fogadni és megbízni a követeket, a megbízatású állami alkalmazottak, valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeinek kinevezése. Az Elnöki Tanácsnak jogában állt az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervek által meghozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíteni, vagy megváltoztatni, amely az alkotmányba ütközött, vagy sértette a dolgozó nép érdekeit. 13 Andics Erzsébet (Berei Andorné) (1902–1986) Történész, egyetemi tanár, kommunista politikus. 1918-ban lépett be a kommunista pártba, majd a tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, itt a Bécsi Egyetem történelem szakára járt (1920–1921). 1921-ben Budapesten letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték, de egy évvel később egy fogolycsere-egyezmény keretében a Szovjetunióba mehetett. Moszkvában ahol 1922–23 között történelmet hallgat, majd tudományos kutató (1928–), főiskolai tanár (1930–), a Moszkvai Állami Egyetem tanára (1937–1941). 1940-ben kandidátusi fokozatot szerez, majd a krasznogorszki antifasiszta iskola vezetője (1943–1944). 1945-ben Magyarországra visszatérve az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, az MKP listájáról bejutva országgyűlési képviselő (1945–1957). A Közgazdaságtudományi Egyetem tanára (1948–1950). 1946–1953 között az MDP Pártfőiskoláján dolgozott, majd az oktatásügyi miniszter első helyettese (1953–1954), az MDP KV Kulturális Osztályának vezetője (1954–1956). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező:1949, rendes:1950), a Történelmi Társulat elnöke (1949–1958). AZ 1956-os forradalom idején Moszkvába menekül, véglegesen 1958 áprilisában tér vissza Magyarországra. 1957-ben „bukott rákosista politikusnak” bélyegezve, megfosztják parlamenti mandátumától. 1950–1974 között a Tudományegyetemen tanszékvezető. 224 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1949
