Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság
perben Edgar Sanderst vagy a jugoszláv delegáció tagját, Lazar Brankovot a Rajk perben. 7 Az angol és amerikai misszió azonban – bármennyire is reménykedtek jelenlétükben a magyar politikusok – nem tudta érdemben befolyásolni az ország sorsát és megakadályozni a szovjetizálást. Erről Nagy Ferenc miniszterelnök így írt: „rájött a magyar kormány, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egészen egyoldalú intézmény, amelyben a másik két nagyhatalom részvétele sokszor csak arra való, hogy a szovjet erőszakoskodásait fedezze.” 8 Mivel Csehszlovákiának és Jugoszláviának is jóvátételt fizetett Magyarország, ezért előbbiek is missziót tarthattak fenn hazánkban, de hivatalosan nem voltak tagjai a bizottságnak, annak ülésein és döntéseiben nem vehettek részt. A jugoszlávok március 10-én érkeztek meg Obrad Cicmil vezetésével, majd néhány nap múlva a csehszlovákok is Dalibor Milos Krnoval az élen, akit 1946 tavaszától Frantiśek Dastich altá bornagy váltott. Mindkét delegáció kezdetben csak 20 fős volt, a csehszlovákok létszáma viszont rövidesen elérte a 90-et. 9 A SZEB itt tartózkodásának ideje alatt a bizottság tagjainak ellátása a magyar kormány feladata lett. Így részükre először Debrecenben kellett szállást és teljes ellátást biztosítani. Ebbe beletartozott a lakóhelyül kijelölt villák rendbehozatala, berendezése, valamint az emberek élelemmel és egyéb szükségleti cikkekkel való ellátása. A kormány Budapestre költözését követően pedig a fővárosban kellett megteremteni ugyanezt. Ide április 6-12 között érkeztek meg a szovjet, 18-án az amerikai, majd a hónap végéig az angol, jugoszláv és csehszlovák SZEB tagok is. Ellátásukat 1945 júniusától a Közellátásügyi Minisztérium beszerzési csoportja irányította, majd 1946-tól a Budapesti Székesfővárosi Községi, Kereskedelmi és Szállítási Részvénytársaság. Ők pedig mindenről, még a vásárolt virágokról is számlát nyújtottak be. Ez utóbbiból, miután a sajtóban is megírták kisebb botrány lett. Összességében itt tartózkodásuk komoly költségvetési kiadást jelentett, mivel 1946. február 1-ig 56 milliárd pengőt utaltak ki részükre. Ezt a magas összeget részben az egyre erősödő infláció is eredményezte, de a forint 1946. augusztus elsejei bevezetését követően is közel további 66 millió forintba került az államnak a bizottság több száz tagjának ellátása. 10 A SZEB megérkezését követően el is kezdte tevékenységét, így szovjet tagjai már február 13-án11 leültek tárgyalni a magyarokkal, az első olyan ülését pedig, amin már az amerikaiak és az angolok is részt vettek, 1945. március 26-án tartották meg még Debrecenben. Működésének részleteit az alapszabályzat tartalmazta, amit a fegyverszünet megkötésének napján nyújtottak át. Eszerint 7 osztályt hoznak létre: személyzetit, politikait, közigazgatásit, katonait, gazdaságit, valamint egyet a légi erők és egyet a folyami flotta számára. Titkárságot azonban nem létesítettek, mivel Vorosilov nem látta szükségesnek a közös adminisztrációt. Ebből is következett, hogy a nyugatiak tájékoztatása sosem volt megfelelő. Több mint két éves működése két szakaszra osztható: az első az ország német megszállás alóli felszabadításáig, 1945 áprilisáig, míg a második a SZEB megszüntetéséig tartott. Ez a két időszak olyan tekintetben is elkülönült egymástól, hogy 1945 júliusában Vorosilov módosította az alapszabályt. Így a kezdeti háborús időszakhoz képest, amikor csak tájékoztatniuk kellett az amerikaiakat és az angolokat az intézkedéseikről, ekkortól már be kellett vonniuk őket a megbeszélésekbe. De hozzájárulásuk továbbra sem volt szükséges a döntések meghozatalához, így nem valósult meg az az amerikai igény, hogy egyenlő 55 1952 1950 1955 1953 1951 1956
