Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság
félként közösen hozzanak döntéseket. További fontos cezúrát jelentett az 1945. július 17. és augusztus 2. között tartott potsdami konferencia is, ahol sor került a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységének felülvizsgálatára. Mindez azonban érintetlenül hagyta a szovjet hegemóniát, ami világosan mutatta az erőviszonyokat. 12 A SZEB vezetői összesen 55 felsőszintű megbeszélést folytattak, ezeken leggyakrabban az USA és Nagy-Britannia magyarországi jogainak és érdekeltségeinek a visszaállítása, a beutazások kérdése, a missziók ellátása, a nyugati megszállási övezetben lévő magyarok hazahozatala és a magyarországi németek kitelepítése volt napirenden, de szóba került a hadsereg és a rendőrség kérdése, a szovjetek politikai életbe való beavatkozása, az alapszabály módosítása vagy a bizottságon belüli egyenlőtlen viszony is. Az üléseken az amerikaiak többször vállalták a konfrontációt is, míg az angolok inkább együttműködésre törekedtek, hogy ezzel gyorsítsák a békekötést. 13 A SZEB Budapestre való áttelepülését követően, 1945. április 23-án felállították a SZEB Gazdasági Hivatalát, melynek igazgatójául Soós Jenőt nevezték ki. Az 51 főt foglalkoztató hivatal hatáskörébe az építkezési, műszaki ügyek tartoztak, emellett a beszerzés, a szállítás, az élelmezés és az elosztás, valamint mindezek könyvelése és számvitele. Ezeket a feladatokat 1946. február 12-től már a Jóvátételi Hivatal látta el. 14 A SZEB tevékenységének nagyon lényeges része volt, hogy ők ellenőrizték a fegyverszüneti szerződés 12. pontja által előírt jóvátétel kifizetését. Ennek összege Kliment Jefremovics Vorosilov (1881–1969) Az alapfokú iskola elvégzése után a kohászatban, valamint egy mozdonygyárban dolgozott. Ekkoriban került kapcsolatba a szociáldemokrata eszmékkel, 1903-ban a pártba is belépett és a bolsevik csoporthoz csatlakozott. Küldöttnek is megválasztották, így részt vett az Oroszországi Szociáldemokrata Párt kongresszusain. Az 1905-ös orosz forradalom bukása után száműzték, csak 1914-ben térhetett vissza. Inenntől azonban folyamatosan emelkedett a ranglétrán, beválasztották a szentpétervári szovjetbe, majd a luhanszki szovjet elnöke lett. 1917-ben a politikai rendőrség, a Cseka megszervezésével bízták meg. 1919-től belügyi népbiztos volt, majd 1921-től bekerült a Központi Bizottságba, 1926-tól a Politbüroba. Emellett a Vörös Hadsereg létrehozásában is részt vett és a 10. hadsereg, az Északkaukázusi Katonai Körzet, majd a Moszkvai Katonai Körzet parancsnoka lett. Részt vett a kronstadti matrózlázadás leverésében. 1924-ben a Szovjetunió Forradalmi Katonai Tanácsának tagjává nevezték ki, mellette 1940-ig honvédelmi népbiztos is volt. A katonai ranglétrán is folyamatosan emelkedett, 1935-ben a Szovjetunió marsallja lett. Eredményes katonai vezető volt, visszaverte a japánok támadását és lezárta a finn háborút. A második világháború alatt a partizáncsapatok parancsnoka, a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának tagja és a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának képviselője. A magyar békeszerződés aláírásáig a Magyarországon létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet részlegének vezetője, ezzel gyakorlatilag az ország irányítója volt 1947-ig. Közben 1946-ban visszatért a Szovjetunióba és 1953-ig a minisztertanács elnökhelyettese volt. Sztálin halála után sem távolították el, ekkortól 1960-ig a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt és a KB tagja maradt. Ez utóbbi tisztségétől és a Politbüro tagságától Hruscsov időszakában meg kellett válnia, de a KB-ba 1966-ban visszakerülhetett. 56 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1945
