Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A rendőrség újjászervezése
a Honvédelmi Minisztérium 40. osztályát. Az előzőekben bemutatott civil politikai rendőrséghez hasonlóan itt is kettős szervezés történt, mert a SZEB jóváhagyása után, március 12-én létrehozták a Honvédelmi Minisztérium Katona Politikai Osztályát, a Katpolt a kommunista Pálffy György vezetésével. Ez a Horthy korszakbeli vezérkari főnökség, a VKF-2 utóda lett. „A szervezet célja a honvédség keretein belül a fasiszta, reakciós tevékenység elleni küzdelem, az ellenséges hírszerzés aktív megakadályozása és a hírszerzés offenzív végrehajtása az ellenség által megszállt területeken. A katonapolitikai és hírszerző osztály tevékenységét [...] a megfelelő szovjet szervekkel szoros együttműködésben folytatná.”17 Továbbá feladata volt: „az MKP vezetésének informálása, a koalíciós kényszer miatt oda delegált kisgazda-, illetve szociáldemokrata párti tiszteknek a távoltartása az érdemi ügyektől.”18 Végül a civil rend őrséghez hasonlóan itt is a kommunisták olvasztották be a 40. osztályt saját szervezetükbe, s Vészyről később kiderült, hogy többszörösen büntetett előéletű volt. 19 A Katpol 1945 novemberétől a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozott. Joghatósága később tovább bővült, 1946 tavaszán már a határőrséget irányító Határügyi alosztályt is ennek keretében szervezték meg, valamint 1946 nyarán a katonai vonalon folyó kémelhárítás szintén a Katpol alárendeltségébe került.20 Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy a hadsereg átalakítására is sor került. A fegyverszüneti szerződés értelmében csökkenteni kellett létszámát, így a SZEB-től Tömpe András (1913–1971) A gimnázium befejezése után rövid ideig segédmunkásként dolgozott. Már 1931-ben tagja lett a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek, ahol illegális sajtótermékeket terjesztett, amiért rendőri felügyelet alá helyezték. Később már nemcsak szállította a baloldali lapokat, hanem álnéven írt is bele. Tanulmányait 1932-től a brünni műszaki főiskolán folytatta, ahol öt év múlva gépészmérnökként végzett. Ezen egyetemi évek alatt is részt vett a hazai kommunista mozgalomban és 1934-ben tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Emellett nagyon aktív volt a nemzetközi munkásmozgalomban is, így 1935-1937 között a Csehszlovák Kommunista Pártnak, majd a spanyol polgárháborúban való részvételét követően 1938-tól a Spanyol Kommunista Pártnak is tagja lett. Ezt követően azonban Franciaországban másokhoz hasonlóan ő is internálótáborba került. Innen sikerült hazaszöknie, majd folytatta az illegális pártmunkát. A második világháború alatti behívását követően a frontról átszökött a szovjet csapatokhoz. Innen Moszkvába került, partizánkiképzést kapott, majd egy ilyen csoporttal 1945 januárjában érkezett Debrecenbe. Bár a párt kezdetben a Közlekedésügyi Minisztériumba akarta küldeni, mégis a politikai rendőrség megszervezésével bízták meg és rendőrfőtanácsossá nevezték ki. Így 1945 májusától Tömpe András lett a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztályának vezetője, később pedig a Hazahozatali Kormánybiztosságnak a helyettese is. A Péter Gáborral zajló párharcból végül Péter került ki győztesen és az ő fennhatósága alatt Államvédelmi Osztály néven egyesült a Vidéki és Budapesti Főkapitányság. Ezután Tömpe András egy ideig még a Rendőrakadémián dolgozott, majd 1947-től 1959-ig hírszerző tiszt volt Dél-Amerikában. Ezután a Belügyminisztériumban kapott helyet, majd az MSZMP Adminisztratív Osztályát vezette. 1963-1967 között a Corvina Idegennyelvű Kiadó igazgatójának, valamint ezután berlini nagykövetnek nevezték ki. Erről lemondott, így 1968-ban nyugdíjazták. Élete utolsó éveiben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke volt. 1971-ben az ellene indított pártfegyelmi eljárás miatt öngyilkos lett. 34 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1945
