Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
1952 Péter Gábor letartóztatása
Az ellene felhozott bizonyítékok között volt egy Allen Dulles amerikai hírszerzővel 1945-ben készült közös kép, valamint a kémkedés vádjához azt is fel akarták használni, hogy testvérei Amerikában éltek és a negyvenes évek végén Péter hozatta őket haza. Ügyében összesen 110 személy neve merült fel, de önkéntes vallomástevők is segítették a nyomozást. Péter munkatársai közül 12 állományban lévő (Csapó Andor gazdasági vezetőt és helyettesét Komendó Jánost, Bálint István orvost, Péter kísérőjét Kovács Józsefet, Bánkuti Antalt, a Gyűjtőfogház parancsnokát, továbbá Szendy Györgyöt, Bauer Miklóst, Szöllősi Györgyöt, Tihanyi Jánost, Réh Alajost, Vándor Ferencet, Máy Lászlót) és 11 már nem ott dolgozó államvédelmist (Décsi Gyula igazságügyminisztert, Princz Gyulát, Lakatos Dezsőt, Érsek Tibort, Szabolcsi Mihályt, Timár Istvánt, Károlyi Mártont, Vajda Tibort, Janikovszky Bélát, Mátrai Tamást, Zalai Sándort) vettek őrizetbe. Emellett letartóztatták családtagjait, így feleségét, bátyját, nővérét, sógorát és unokatestvéreit, valamint alkalmazottait, titkárnőjét, kertészeit és összesen 6 sofőrt. 9 Az ügy kapcsán a pártelit zsidó származású tagjai közül Bárd Andrást a Központi Ellenőrző Bizottság titkárát és Szirmai Istvánt a Rádió elnökét tartóztatták le. Emellett kizárták a Politikai Bizottságból Vas Zoltánt, Kovács Istvánt pedig visszahívták a budapesti pártbizottság éléről. A hazai zsidóság vezetői közül 15 főt vettek őrizetbe, hogy kellőképpen alátámasztott legyen a cionizmus vádja. Így a Magyar Cionista Szövetség főtitkárát Gálos Henriket, a Budapesti Izraelita Hitközség vezetőjét, Stöckler Lajost, a Joint magyarországi vezetőjét, Israel Gaynor Jacobsont és további 5 alkalmazottját. Továbbá a szovjet mintát követve orvosokat is: Dénes Bélát, Benedek Lászlót és Zádor Imrét. Ezt a vonalat „imperialista” hírszerzőkkel is erősíteni próbálták, például a Rajk perben elítélt Lazar Brankov két emberével. 10 A cionizmus elleni harc jegyében további 25 zsidó származású orvost jelentettek fel, valamint a tiltott határátlépésért letartóztatott zsidó származásúakat kémtevékenységgel is megvádolták. 11 Az 1953 elején tervezett koncepciós per akár Péter Gábor életébe is kerülhetett volna, eddigre a szovjet állambiztonság korábbi vezetőit már kivégezték. Ügyében azonban váratlan fordulatot hozott Sztálin halála, amely után a Szovjetunióban szabadon bocsátották a letartóztatott zsidó orvosokat és amnesztiát hirdettek.12 Ennek fényében Magyarországon is el kellett engedni a per cionista vonalát, amely azonban nem jelentette minden ekkoriban letartóztatott zsidó származású szabadon bocsátását, mivel 1953 nyarán 7 zsidó fiatalt cionista tevékenységért ítéltek börtönbüntetésre. 13 A Péter Gábor ügyében letartóztatottak előtt 1953 júniu sától kezdtek megnyílni a börtöncellák ajtajai. Nemcsak a zsidó tisztviselők szabadulhattak, hanem 8 államvédelmi tiszt és Péter testvérei is. Péter Gábor Berijának köszönhetően megmenekült a várható kirakatpertől. A letartóztatottak közül viszont hárman, Péter Gábor sógora és két egykori államvédelmi tiszt eddigre életét vesztette. 14 A rövid enyhülés után, Berija 1953 nyári letartózta tása miatt újabb fordulatot vett az ügy, mivel ekkortól minden törvénytelenségért Pétert tették felelőssé, hogy ezzel védjék a főtitkári székben meghagyott Rákosit és a pártot.15 Ügyének zárt tárgyalása végül közel egy év nyomozás után, 1953. december 21-én kezdődött meg. Addig a vizsgálati fogság ideje alatt először a Conti utcai Állambiztonsági Büntetőintézetben, majd utána a Kozma utcai Országos Börtönben tartották fogva, ahol sokáig volt magánzárkában. Az összesen 110 265 1952 1950 1955 1953 1951 1956 1953
