Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Harc a „klerikális reakció” ellen: Mindszenty József letartóztatása és pere
jegyében a hazai lapok 15 már három nappal később arról írtak, hogy beismerte bűnösségét, holott erről szó sem volt. Előzetes letartóztatása 39 napig tartott, melynek során verésekkel és éjszakai kihallgatásokkal kínozták. Ezek során Décsi Gyula többször egyértelműen közölte vele, hogy „ezen a helyen nem azt vallják a vádlottak, amit akarnak, hanem amit a rendőrség megparancsol nekik.”16 De magának Rákosinak is konkrét elkép zelése volt arról, hogy mit kellene vallania. Elvárásait egy 1949. január 9. utáni bizalmas feljegyzésében írta le: „ő maga szögezze le, hogy tisztában volt vele, hogy jelentései és adatszolgáltatásai lényegében széleskörű kémkedést jelentettek és a kémkedés [...] a harmadik világháború meggyorsítását szolgálta”. Továbbá: „a jegyzőkönyv Mindszentyt annak mutassa, ami, egy reakciós, korlátolt, szűklátókörű, cinikus politikai kalandornak.” 17 Közben nemzetközi tiltakozás kezdődött a hercegprímás letartóztatása, később elítélése ellen. Többek között Párizsban, később New Yorkban is tüntetést tartottak, s Truman amerikai elnök is kiállt Mindszenty mellett. Természetesen a valóban demokratikus sajtó, így az olasz, osztrák, angol és amerikai lapok is elítélték a történteket. Az angol és amerikai kormányok jegyzékeket is küldtek, sőt az ügy 1949 tavaszán az ENSZ napirendjére is felkerült. Itt végül olyan javaslatot fogadtak el, hogy a perben meghozott ítéletet nemzetközi sérelemnek tekintik és az ügyet napirenden tartják. A magyar állam ez ellen a belügyeibe való beavatkozás indokával tiltakozott. Végül 1950. október 5-én az ENSZ Közgyűlése határozatban ítélte el Magyarországot, és mellette Bulgáriát, valamint Romániát is az emberi jogok megsértése miatt. A Szentszék pedig kiközösítette a bíboros letartóztatóit, és azokat, akik megakadályozzák feladatai ellátásában. 18 A kihallgatások közben tovább folytak az Andrássy út 60-ban, végül a 21 letartóztatott közül hetet választottak ki a Mindszenty és társai ellen indított koncepciós per vádlottjának: Mindszenty József mellett Baranyay Jusztint, Esterházy Pált, Ispánki Bélát, Nagy Miklóst, Tóth László újságírót és Zakar Andrást. A per február 3-án kezdődött, a Budapesti Népbíróság Olti Vilmos vezette különtanácsa előtt. A tárgyalás néhány napig tartott csak, s bár hivatalosan nyilvános 215 1952 1950 1955 1953 1951 1956 Grősz József kalocsai érsek, a római katolikus püspöki kar elnöke 1956-ban. MTI Fotó: Mező Sándor
