Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Harc a „klerikális reakció” ellen: Mindszenty József letartóztatása és pere
Természetesen állambiztonsági megfigyelése is zajlott, azt szerették volna elérni, hogy emigráljon, vagy a pápa rendelje maga mellé. Mindszenty – bár tudta, hogy le fogják tartóztatni – nem hagyta el az országot. A rá váró nehézségek, kegyetlenségek tudatában, már előre megírta, hogy „Semmiféle összeesküvésnek nem voltam és nem vagyok részese. Mindenféle lemondás, térítvény stb. kizárva. Ha hírül adják, az vagy megtévesztés, vagy az emberi erőt felülmúló erőszak miatt eleve érvénytelen.” 12 Először titkárát, Zakar Andrást vették őrizetbe november 19-én, majd további 13 egyházi vagy az egyházhoz közel álló személyt. Így Nagy Miklóst, az Actio Catholica országos titkárát, Beresztóczy Miklóst, az Actio Catholica budapesti igazgatóját, Ispánki Bélát, a Szent Imre Kollégium prefektusát, Várady János és Vid József jezsuitákat, dr. Baranyay Jusztin ciszterci szerzetest, Endrédy Zoltán hittanárt, Fábián János és Bóka Imre lelkészeket, herceg Esterházy Pált, a prímási pénztár kezelőjét, valamint dr. Horváth Gábort és Wydler Tivadart. Majd január közepéig további hat embert. 13 Bár letartóztatását már az MDP KV Politikai Bizottságának november 25-ei ülésén elhatározták, 14 arra csak 1948. december 26-án, Décsi Gyula végre hajtásával került sor. A vád hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés volt. Az előre elkészített koncepció Grősz József (1887–1961) Az elemi iskola után a győri bencéseknél érettségizett, majd a bécsi Pázmáneumban tanult teológiát. Ennek elvégzése után 1911-ben szentelték pappá. Először Farádon, majd Oroszváron volt káplán. Ezt követően 1913-tól a győri püspökségen dolgozott egyre magasabb beosztásokban, így levéltáros, jegyző, püspöki szertartó, titkár, 1924-től pedig irodaigazgató lett. 1928-ban nevezték ki segédpüspökké és címzetes orthoziai püspökké, felszentelésére a következő évben került sor. 1931-ben kanonoki címet is kapott. A győri püspök 1933-as halála után káptalani helynök lett. 1936-ban a szombathelyi egyházmegyébe került, ahol az egyházmegye apostoli kormányzója lett, majd 1939-től ő látta el a megyéspüspöki feladatokat. Győr és Szombathely után a harmadik fontos állomása Kalocsa lett, mivel 1943-ban érseki kinevezést kapott. Ennek révén Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1945 márciusi halálát, valamint Mindszenty József 1948 decemberi letartóztatását követően ő vált a magyar egyház vezetőjévé. Így ő írta alá 1950. augusztus 30-án az egyházat ellenőrző és korlátozó megállapodást a pártállammal. Ennek ellenére sem kerülhette el a letartóztatást. 1951 májusában vették őrizetbe és 15 év börtönre ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. Az ügyének további 24 mellékpere volt, melyekben összesen 15 halálos ítélet született. Büntetését 1955-ig börtönben töltötte, ezután kerülhetett házi őrizetbe, majd 1956 májusában visszatérhetett Kalocsára. Mivel Mindszenty ekkor börtönben, majd az amerikai követségen tartózkodott, ezért ő állt a Magyar Katolikus Püspöki Kar élén. Továbbra is próbált együttműködni a kommunista hatalommal, ezért a békepapi mozgalom támogatására 1957-ben létrehozta az Opus Pacis bizottságot. Egyházi tisztségei és feladatai mellett 1939-től öt éven át tagja volt az országgyűlés felsőházának, valamint 1943–1946 között a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának. Továbbá 1957-től 1961-es haláláig pedig az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének is. Az ellene lefolytatott koncepciós per semmisségét 1990-ben mondták ki. 214 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1949
