Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Harc a „klerikális reakció” ellen: Mindszenty József letartóztatása és pere
Ezután is minden egyházat ért támadás ellen felemelte szavát: 1946. július 10-én a SZEB-nek, majd Nagy Ferenc miniszterelnöknek írt levelet a vallásos egyesületek feloszlatása miatt.7 1947. március 13-án a miniszterelnökhöz írt levelében azt kérte, hogy foglaljon állást a hitoktatás kötelező jellege és a vallás szabadsága mellett. 1948. június 4-én pedig az iskolák államosítása ellen tiltakozott. Mindezen kiállása egyértelművé tette a hatalom számára, hogy eltávolítása nélkül nem fogják tudni irányításuk alá kényszeríteni a katolikus egyházat és híveit sem. 8 Ezért már letartóztatása előtt nyílt támadást indítottak ellene, melynek keretében tüntetéseket tartottak, 9 valóságos sajtóhadjárat folyt,10 valamint kiadványokat is készítettek: 1948-ban adták ki a Mindszenty, a nép ellensége című brossúrát, majd egy évvel később jelentették meg A Mindszenty bűnügy okmányai című könyvet. Mindezek mellett még az országgyűlésben is nyíltan támadták. Dobi István miniszterelnök már a letartóztatása előtt kijelentette, hogy Mindszenty „a reakciósok, a fasiszták, a háborús bűnösök legfőbb patrónusa és szervezője”, valamint, hogy „mindaddig, amíg a katolikus egyház élén Mindszenty áll minden megegyezés kilátástalan.” 11 213 1952 1950 1955 1953 1951 1956 Ordass Lajos evangélikus püspök a Budapesti Népbíróság előtt 1948. szeptember 28-án, devizagazdálkodást sértő bűncselekmény koholt vádjával. MTI Fotó: Szécsényi József
