Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Harc a „klerikális reakció” ellen: Mindszenty József letartóztatása és pere
A vallást a nép ópiumának tartó kommunista ideológia ateista volt, ezért a fokozatosan kiépülő kommunista egypártrendszer Magyarországon is egyre több intézkedést vezetett be a hazai egyházak hatalmának és befolyásának korlátozására. A katolikus egyház különösen nagy szálka volt a párt szemében, mivel az elfogadta a római pápa – egy külföldi, idegen hatalom – fennhatóságát. A kapcsolatok gyengítése céljából a Szövetséges Ellenőrző Bizottság már 1945. április 4-én kiutasította a pápa magyarországi küldöttét, Angelo Rotta nunciust. 1 Ezt követően több szinten is felléptek katolikus egyház ellen, elvették földjeinek nagy részét, feloszlatták egyesületeiket, fakultatívvá tették a hitoktatást, majd államosították az iskolákat, továbbá sok papot és szerzetest bebörtönöztek vagy internáltak. Az 1945. évi földreform során az egyház 862 ezer hold földjéből 765 ezret osztottak fel az igénylők között mindenféle kárpótlás nélkül.2 Ezt követően 1946 júliusában Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatta a Magyar Cserkészszövetséget, a KALOT-ot, majd megszüntetett további közel 1500, államtól független szervezetet, melyek közül sok egyházi volt.3 Mindemellett egyre több egyházi személyt fogtak perbe, elsőként 1946-ban Páter Kiss Szaléz ferences szerzetes és társai ellen indítottak pert, de elítélték 1948-ban Ordass Lajos evangélikus püspököt is. Az 1946 és 1960 közötti időszakban összesen 14 püspök, 1300 pap, 1140 férfi szerzetes pap, illetve testvér és 2200 szerzetes nővér volt börtönben vagy internálva. 4 Az egyházak tagjait ért támadások mellett a pócspetri lakosok ellen indított koncepciós per nyomán az 1948. évi 33. törvénycikkel államosították az egyházi iskolákat is. A katolikus egyháztól ezzel összesen 3148 iskolát vettek el,5 az 5/1949. sz. törvényerejű rendelettel pedig fakultatívvá tették a hitoktatást. Felszámolták a vallásos emberek politikai képviseletére alakított pártokat is, a Demokrata Néppártot vezető Barankovics Istvánt, és a Keresztény Női Tábor vezetőjét Slachta Margitot is emigrációba kényszerítették. Az 1915-ben felszentelt Mindszenty József kezdetben felsőpatyi káplánként, majd zalaegerszegi hitoktatóként, adminisztrátorként, 1921-től pedig ugyanitt plébánosként szolgálta híveit. 1944-ben nevezték ki veszprémi püspökké, majd 1945. augusztus 16-án esztergomi érsekké. Ilyen minőségében természetesen nem tűrte szó nélkül a katolikus egyházat ért támadásokat. Elsőként 1945. október 18-ai körlevelében fogalmazta meg a kiépülő rendszerrel szembeni kritikáját, valamint a közelgő országgyűlési választásokra is iránymutatást adott, ami felháborította a kommunistákat. 6 Harc a „klerikális reakció ” ellen: Mindszenty József letartóztatása és pere 1949. február 3. 212 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1949
