Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Politika a tudományban: a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása
Az 1949-re teljesen kiépült egypártrendszerben a sztalinizálás, az erőltetett szovjettípusú átalakítás folyamatából nem maradhatott ki a kulturális és tudományos élet sem. Az MDP nem bízott a „reakciós tudósokban”, a Kodály Zoltán vezette Magyar Tudományos Akadémiát pedig alkalmatlannak tartotta az új – szovjet – tudománypolitika hirdetésére.1 Így a szakfolyóiratok megszüntetése, 2 a fele kezeti iskolák államosítása és a felsőoktatás átalakítása3 mellett el kívánta sorvasztani a tudomány Pantheonját, az MTA-t. 1948 és 1949 között előbb a Magyar Tudományos Tanács (MTT) létrehozásával, majd moszkvai utasításra, némi irányváltoztatással a Tanács és az Akadémia egybeolvasztásával a pártideológiának és politikai irányvonalának megfelelően szervezték újjá a magyar tudományos életet. A kommunista és a szociáldemokrata párt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) már 1948-as programnyilatkozatában megfogalmazta az akadémiával kapcsolatos irányvonalát, miszerint: „Meg kell teremteni a magyar tudomány legfelsőbb irányító szervét.”4 A kijelentés nem a tudósok köztestületeként működő, de a tudományos kutatást nem szervező és nem irányító Akadémiára, hanem egy, a termelés szolgálatába állított, központilag irányított tervező-szervező-ellenőrző intézmény létesítésére értendő. 5 E célok mentén fogadott el egy jogszabálytervezetet az 1948. július 1-jén megtartott MDP titkársági ülés. 6 A törvényjavaslatot Dinnyés Lajos miniszterelnök Törvényjavaslat a Magyar Tudományos Tanács létesítése tárgyában címmel 1948. augusztusában adta át az Országgyűlés közoktatásügyi bizottságának. 7 A tervezetet az Országgyűlés augusztusban fogadta el, az 1948. évi XXXVIII. törvény a Magyar Tudományos Tanács létesítése tárgyában pedig szeptember 8-án lépett jogerőre.8 Az új szerv miniszterelnök közvetlen felügyelete alá tartozott, de egy hattagú pártkollégium vezette, fő célja a tudományos élet tervszerű irányítása, valamint a gyakorlati élettel való kapcsolatának erősítése volt. 9 A Magyar Tudományos Tanács hatáskörébe tartozott 1. a tudományos munkát végző személyekre, a tudományos munkához szükséges és arra alkalmas eszközökre és berendezésekre, valamint a folyamatban lévő tudományos kutatásokra vonatkozó adatok összegyűjtése; 2. az országos érdekű tudományos feladatok kijelölése a gazdasági, műszaki, társadalmi szervek adatai és közlései alapján; 3. az országos érdekű tudományos kutatások munkatervének elkészítése a bel- és külföldi tudományos intézetek eredményeinek figyelembevételével (országos tudományos terv), a terv végrehajtásának ellenőrzése és a tudományos munkák elvégzéséhez szükséges munkaerők tervszerű biztosítása; 4. az egyéni tudományos kutatások támogatása és véleménynyilvánítás mindennemű tudományos munka Politika a tudományban: a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása 1948. szeptember 8. 186 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
