Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A két munkáspárt egyesülése
egyesülés megkezdését javasolva. Néhány nappal később, február 22-én ennél is tovább lépve egy pártközi megállapodás már azt rögzítette, hogy a kommunisták kívánalmai szerint az SZDP egyes funkcionáriusaitól milyen ütemezésben, miként válik meg. 7 Ahogyan a fúziós folyamatok legfelső szinten megindultak, úgy alsóbb szinten ezt a célt szolgálták a két párt delegáltjaiból felállított vármegyei összekötő bizottságok. 8 Az SZDP egyesülést ellenző markáns alakjainak félreállítása 1947-ben kezdetét vette, hiszen Peyer Károlyt már az SZDP 1947 elején lezajlott XXXV. kongresszusán eltávolították a párt vezetéséből. A tisztogatás az 1948. március 6–8-a között zajló XXXVI. kongresszuson tovább folytatódott, ahol kizárták mindazokat, akik az MKP-val való egyesülést ellenezték, így többek között Kéthly Annát is. A tisztogatás elérte az SZDP képviselőcsoportját, amelynek mintegy felét menesztették, de nem hagyta érintetlenül a közigazgatást sem, alispánokat, polgármestereket, vezetőjegyzőket és egyéb tisztségviselőket váltottak le. 9 A kongresszuson ugyanakkor döntöttek a fúzióról is, és felhatalmazták az új vezetőséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az MKP-val. Ennek megfelelően 1948. március 10-én már meg is állapodtak arról, hogy a két párt egyesülésének előkészítésére közös Politikai Bizottságot és Szervező Bizottságot hoznak létre, az alsóbb szervezetekben pedig egységbizottságokat állítanak fel. Ez utóbbiak legfontosabb feladata az lett, hogy gondoskodjanak a jobboldalinak vélt szociáldemokraták eltávolításáról. 10 Néhány nappal később, március 19-én pedig már az egyesülés időpontját is kitűzték, de határoztak arról is, hogy az egyesülési kongresszusra kidolgozzák a két párt közös programnyilatkozatának tervezetét, valamint a szervezeti szabályzatot. 11 Az egyesülés folyamatának fontos dátuma 1948. április 21-e, hiszen az MKP és az SZDP közös politikai bizottsága ekkor döntött az új párt nevéről.12 Felmerült ugyan a Magyar Munkáspárt megnevezés, de arra hivatkozással, hogy „túlságosan háttérbe szorította volna 177 1952 1950 1955 1953 1951 1956 Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese megnyitja a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása alkalmából rendezett tömeggyűlést a Hősök terén, 1948. június 12-én. MTI Fotó: Jármai Béla
