Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A munkaverseny mint a termelés fokozásának eszköze
Az 1950-es évek Magyarországa elképzelhetetlen az élet szinte minden területét átszövő munkaversenyek, versenymozgalmak nélkül. Bár alapvetően az iparban vált elterjedtebbé, szerepe nem elhanyagolható a mezőgazdaságban sem. A Rákosi-korszakban a tervgazdálkodás egyfajta katalizátoraként tekintettek a munkaversenyekre, hiszen ettől várták nem csupán a tervek teljesítését, hanem azok túl- vagy épp idő előtti teljesítését, ezáltal pedig a szocializmus építése egyik nélkülözhetetlen eszközének is tartották. Ahogyan a kiépülő szocialista rendszer legfőbb pillérei, úgy a munkaversenyek is szovjet példa nyomán honosodtak meg. A Szovjetunióban már az 1930-as években a tervgazdálkodás kísérőelemeként tekintettek a munkaversenyekre, illetve annak továbbfejlesztett változatára, a sztahanovizmusra. (A mozgalom névadója, Alekszej Grigorjevics Sztahanov 1935-ben érte el csúcsteljesítményét: 102 tonna szenet fejtett ki, ami a norma 1457%-ának felelt meg.)1 Magyarországon csak a második világháborút követően jelentek meg a versenyek. Első ízben – szorosan az újjáépítés folyamatához illeszkedve – úgynevezett újjáépítési verseny indult. Ez már a szovjet típusú munkaverseny korai formájának mondható, amely által bizonyítani kívánták, hogy a gazdasági feladatok megoldhatók akarati úton, politikai jellegű akcióként. 2 Az államosítás előrehaladtával fokozatosan teremtődtek meg azok a viszonyok, amelyek lehetővé tették a szovjet mintára történő versenymozgalom kibontakozását. Az első országos munkaverseny az 1848-as események századik évfordulójára, a csepeli dolgozók 1948. március 10-i felhívása nyomán vette kezdetét.3 Az első élmunkás jelvényeket 1948 májusában osztották ki, a sajtóban bemutatott munkáshősökkel pedig a szocialista emberré válást igyekeztek propagálni. 4 A csepeli ipari dolgozók kezdeményezése után a mezőgazdaságban is kibontakozott a versenymozgalom, a hároméves terv végrehajtása érdekében termelési versenyt hirdettek. Az országos termelési verseny díjazása során a pontozásnál a munkában folyamatosan elért jó eredmény mellett második szempontként a kitüntetésre javasoltak „demokratikus magatartását” kellett figyelembe venni.5 Míg az iparban kiemelkedő munkájuk eredményeként a dolgozók élmunkás kitüntetést vehettek át, addig a mezőgazdaságban mintagazdákat avattak, és ekkor mintegy 300 gazdát tüntettek ki mintagazda jelvénnyel. 1949 őszén azonban máris megkezdték az 1948-ban és 1949-ben kitüntetett mintagazdák felülvizsgálatát, és azoktól, akikről úgy vélték, hogy „akadályai a mezőgazdaság szocialista átalakulásának”, meg kellett vonni az elismerést. 6 Az 1948-ban meghirdetett versenyeket még nem nevezték szocialista munkaversenynek. A fogalom első megjelenésével a Diósgyőri Vasgyár munkásainak 1949 februárjában közétett felhívása kapcsán találkozhatunk. A hároméves terv két év és öt hónap A munkaverseny mint a termelés fokozásának eszköze 1948. március 10. 171 1952 1950 1955 1953 1951 1956
