Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Első lépés az új államhatalom felé: az Ideiglenes Nemzetgyűlés
A második világháború utolsó hónapjaiban a fokozatosan Nyugat felé hátráló Szálasi Ferenc a kormányzati és hadvezetési adminisztrációt Sopronba telepítette át. Az ország politikai vezetés által elhagyott középső és keleti részein a közigazgatási és az államhatalmi szervek csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem működtek, az újjászervezésre az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása adott lehetőséget. A fővárosban, Budapesten és környékén még harcoltak, amikor az ország keleti fele már német uralom alól szovjet megszállás alá került. Így először ebben az országrészben kezdődhetett meg a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatást biztosító hatalmi ágak, valamint a közigazgatás újjászervezése. Először, 1944. december 2-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) alakult meg Szegeden a Független Kisgazdapárt (FKgP), a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP) összesen 9 küldöttje részvételével.1 Ez egy náciel lenes politikai szövetség volt, amelynek előzményét az 1944 májusában, szintén több párt részvételével megszervezett Magyar Front adta. Az MNFF programjában – amely az MKP Révai József és Gerő Ernő által Moszkvában megírt programjának2 módosí tott változata volt – leszögezte: „A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front azt hirdeti: lesz magyar újjászületés! Össze kell fogni minden igazán nemzeti, németellenes erőt! Fegyvert kell ragadni a németek és nyilas bérenceik ellen szabadságunk és függetlenségünk kivívására! Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz!”3 Továbbá többek között sürgette a földreformot, az államosítást, munkásokat védő intézkedések meghozatalát és az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását is. A jövendő országgyűlés összehívásának első lépéseként 1944. december 14-én 17 tagú Előkészítő Bizottságot alakítottak, melynek elnöke Vásáry István, Debrecen polgármestere lett.4 Ezután 1944. december 15 és 19 között felhívásokat jelentettek meg, melyekben a nemzetgyűlési képviselők demokratikus úton történő megválasztását kérték: „Felhívjuk a városok és községek önkormányzati testületeit, a Nemzeti Bizottságokat, a szakszervezeteket, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteket, a kulturális és egyéb egyesületeket, hogy demokratikusan válasszák meg küldötteiket.”5 Ezt követően 44 településen, főleg az ország keleti felében zajlottak le népgyűlések, melyeken közfelkiáltással választották meg a képviselőket. Ez a választási eljárás azonban Első lépés az új államhatalom felé: az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21. 17 1952 1950 1955 1953 1951 1956