Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Első lépés az új államhatalom felé: az Ideiglenes Nemzetgyűlés
vitathatóvá tette az Ideiglenes Nemzetgyűlés legitimációját. További problémát jelentett az, hogy ekkor még egy területileg is erősen korlátozott szuverenitású parlament jöhetett csak létre, mivel az ország nyugati felén még nem hallgattak el a fegyverek. 6 Mégis ennek eredményeként ülhetett össze december 21-én Debrecenben, a Református Kollégium oratóriumtermében az Ideiglenes Nemzetgyűlés, hogy „legyen, aki a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam nevében cselekszik.”7 A testületnek ekkor még csak 230 tagja volt, közülük 39% a kommunista, 24% a kisgazda, 28% a szociáldemokrata, 7% a parasztpárt, míg 5-5% a polgári demokraták, illetve a pártonkívüliek közül került ki. 8 A testület Zsedényi Béla jogtudóst választotta elnökévé és csonka voltára hivatkozva, törvények helyett csak határozatok hozatalára nyilvánította magát jogosultnak. 9 Az alakuló ülésre így emlékezett vissza Vörös Vince kisgazda képviselő, akit jegyzőnek választottak meg: „Zárt rendben mentünk át ebéd után az Arany Bikából az oratóriumba lelkes debreceniek tapsa közepette, akik erdőnyi nemzetiszínű zászlócskát lobogtattak. Meghatódottan mentünk fel a lépcsőkön és foglaltunk helyet a történelmi időket átélt és történelmi embereket magába foglaló padsorokban. Könny tolult a szemembe: íme a nép parlamentje.” 10 18 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1944 Debrecen, 1944. december 21. Ülésezik az Ideiglenes Nemzetgyűlés. MTI Fotó: Reprodukció
