Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1996. június 6. Nagy Imre szobra a Vértanúk terén
1996. június 6. Nagy Imre szobra a Vértanúk terén Budapesten, a Szabadság tér és a Kossuth tér között elhelyezkedő Vértanúk terén 1996. június 6-án – születésének napján – állították fel Nagy Imre minisz terelnök szobrát.1 A szobor Varga Tamás szobrász alkotása. Az 1958-ban kivégzett miniszterelnököt életnagyságban ábrázoló alak egy könnyűívű hídon állt, tekintetét balra, a Parlament épülete felé emelte. Az installációt 2018. december 18-án elbontották, hogy áthelyezzék a Jászai Mari térre, a Margit híd pesti hídfője mellett található parkba. A Nagy Imreszobor helyére, az 1934–1945 között szintén ott álló, később elbontott Nemzeti Vértanúk Emlékműve került. Utóbbi az 1918–1919-es vörösterror áldozatainak állít emléket. 2 A 19. század végén a Szabadság téren az egykori Újépület, vagy másnéven a Neugebäude állt.3 A mostani Vértanúk helyén álló egykori sarokpavilon szimmetrikus párja a Batthyány-örökmécses helye, ahol kivégezték az első felelős kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. Az Újépületet 1897-ben elbontották, a terület átépítésekor elsődleges szempont volt, hogy a tér középpontjától látható legyen az Országház főkupolája. A Vértanúk tere elnevezést az 1934-ben felállított Nemzeti Vértanúk Emlékműve után kapta. Az Emlékművet 1945-ben elbontották, a teret pedig átnevezték Ságvári Endre térre. Ságvári az 1945 előtti illegális kommunista mozgalom mártír alakja volt, akinek halálát számos politikai vita övezte az elmúlt évekig bezárólag. A rendszerváltás után a teret ismét átnevezték és tervbe vették a tér rehabilitációját. 4 A Nagy Imre-szobor első tervét Nagy Erzsébet megren delésére a Kádár-korszak egyik ismert és számos megrendelést kapó szobrásza, Varga Imre készítette 1989-ben. Minthogy nem sikerült kiállító helyet találni a műnek , csak a terv kismintája készült el. 5 Andrew Sarlos (Sarlós András) magyar származású, kanadai üzletember, egykori ötvenhatos 1994-ben jelentette be, hogy szobrot szándékozik állítani Nagy Imrének a Szabadság téren, a mártír miniszterelnök születésének 100. évfordulóján. Sarlos kétszázezer dollárt ajánlott fel az emlékmű megvalósításá ra, amelyhez később adományozóként csatlakozott Demján Sándor, Fejér Béla, a főváros és Budapest V. kerülete is. A felajánlásokból több mint 52 millió forint gyűlt össze. A kivitelezéshez szoborbizottságot alapítottak, amelynek elnöke Göncz Árpád lett, titkára Faragó András, tagjai: Demján Sándor, Hegedűs B. András, Kopácsi Sándor, Litván György, Nagy Erzsébet, Andrew Sarlos, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Miklós, Vészi János, Karsai Károly és Demszky Gábor. 1994-ben az ’56-os Emlékbizottság javasolta, hogy a szobrot a Parlament épülete, Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc szobrának közelében állítsák fel. A bizottsággal együttműködve a Budapest Galéria 1995 májusában meghívásos pályázatot írt ki az emlékmű megtervezésére. A kiírásra öt kisminta érkezett be, melyekből a kuratórium Varga Tamás művét találta a legjobbnak. A koncepció és a tervek véglegesítése után 1996. április 27-én kezdődött meg a tér átépítése és néhány hónappal később, az egykori miniszterelnök 100. születésnapján avatták fel az emlékművet.6 A portrészobor 210 cm magas lett, 245 1993 1990 2006 1996 1992 2012 1996
