Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1996. június 6. Nagy Imre szobra a Vértanúk terén
mellette egy gránitfalon a Kossuth-címer és az alábbi felirat volt látható: „Nagy Imre / 1896-1958 // A szobor létrehozói és adományozói / Mr. Andrew Sarlos – Demján Sándor – Dr. Béla W. Fejér QC”. 7 Az esemény jelentőségének megfelelően a szoboravatáson megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök (egyúttal a szoborkuratórium elnöke), Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán parlamenti elnök, Philip Séguin francia szenátusi elnök, Glatz Ferenc az MTA elnöke, Kuncze Gábor belügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester. A jelenlévők közül Göncz Árpád tartott beszédet, amelyben méltatta a Nagy Imre által hozott áldozatot, párhuzamba állítva mindezt a nép vereségével. Nagy Imrét a magyar nemzet egyik hősének titulálta, aki magyar hazafinak és kommunistának nevezett.8 Pótó János rövid elemzése szerint a tér neve – ameddig ott állt a Nagy Imre-szobor – a minisz terelnök alakjával együtt reflektál az ’56-os vértanúkra. „A szobor és az évente körülötte zajló megemlékezések új tartalmat adtak a térnek”.9 Az ünnepség végén Göncz Árpád, Horn Gyula és Gál Zoltán helyezett el koszorút, majd pedig az egykori miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet és az eseményen résztvevők rótták le kegyeletüket a mártír szobor előtt. 10 A magyar kormány a kétezertízes években úgy döntött, hogy visszaállítja a Kossuth tér 1944-es állapotát. Ennek értelmében a Nagy Imre szobrot 2018 decem berében elszállították és 2019 májusában a Jászai Mari téren állították fel. Az áthelyezés terve és ténye számos politikai vitát váltott ki, elsődleges probléma ként felvetve Nagy Imre mártíromságának érvényességét és szimbolikus átértékelését, ezáltal megkérdőjelezve a kormány emlékezetpolitikai tevékenységének társadalmi beágyazottságát. A Steindl Imre Program Zrt. – a program keretében végezték el a tér 1944-es állapotának rekonstrukcióját – vezérigazgatója, Waschler Tamás azt nyilatkozta ekkor: „Az áthelyezés nem Nagy Imre történelmi szerepével kapcsolatos értékítélet.” 11 SÁRHEGYI TAMÁS Varga Tamás (1953) Szobrászművész, grafikus, művészetpedagógus és művészettörténész. Művészcsaládból származik több nemzedékre visszamenőleg. 1967 és 1971 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanulója volt, majd elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán a szobrász szakot, mestere a főiskolán Mikus Sándor, Vígh Tamás, otthon édesapja, Varga Imre. A szobrászat minden ágában tevékeny kedik, készít kisplasztikákat, érmeket, domborműveket és köztéri alkotásokat, leginkább bronzból és kőből, esetenként kollázselemekkel. Művészetét a figuralitás, az ironikus-groteszk árnyalás és szürreális látásmód jellemzi. Szobrászati tevékenysége mellett grafikával is foglalkozik, rajz- és művészettörténet szakos tanári képesítést is szerzett. Több neves hazai és külföldi kiállításon is kiállított, számos köztéri alkotása jelenleg is áll Magyarországon. 246 1984 1988 1986 1985 1989 1987 Változó idő, változó emlékezet
