Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1959. január 29. „Nemcsak jó – kitűnő” – Bemutatják a Tegnap című filmet
1959. január 29. „Nemcsak jó – kitűnő ” 1 Bemutatják a Tegnap című filmet Fekete-fehér magyar játékfilm, rendező: Keleti Márton, író: Dobozy Imre, 83 perc. 1956 októbere. A kisváros laktanyája körül egyre nagyobb csoportban hangoskodik a „csőcselék”. Fegyvert követelnek. A laktanya parancsnoka azonban nem ad tűzparancsot. 1956 után a hatalom a megtorlással egyidejűleg a konszolidációra is törekedett. Az új rendszer megszilárdulásának legfontosabb eszközei – az állambiztonsági szervek mellett – a sajtó és a kultúra volt. Más művészeti tevékenységek mellett kivált a filmművészetet, a tömegeket gyorsan elérő és jelentős véleményformáló erővel bíró filmipart igyekezett a konszolidáció nevében a saját szolgálatába állítani. Ennek szellemében a hazai filmiparnak, akárcsak a hivatalos kultúrpolitikának, „az emberek gondolkozásának szocialista átformálása” volt a célja. 2 Alig két évvel az első „ötvenhatos film ”, az Éjfélkor megjelenése után, 1959-ben mutatták be a Tegnapot. A népszórakoztató mozi mesterének, Keleti Mártonnak az alkotása, Révész György filmjéhez képest már direktebb módon ábrázolta az ’56-os eseményeket. Ezzel együtt az 1958-ban forgatott Tegnap volt az első olyan film, amely már magát a „forradalmat” is vászonra vitte. Bikácsy Gergelyt idézve: „[...] a Kádár-rendszer első igazi filmje ’56-ról”.3 A Tegnap létrejötte más szempontból is történelmi jelentőségű, egyúttal jelzésértékkel bírt, hiszen a zöld utat kapott alkotás elsősorban a propaganda eszköze volt. A film eredetileg Dobozy Imre színdarabjából lett átdolgozva a filmvászonra, az író azonban csak a szereplőket vezette át a forgatókönyvbe.4 A korszakra jellemző módon a film munkacíme eredetileg Becsület volt, csak a premier előtt változtatták meg a végleges Tegnap pá. 1956 októberében a kisváros laktanyája körül egyre nagyobb a zűrzavar. A tömeg fegyvert követel, a laktanya parancsnoka, Szabó alezredes (Ladányi Ferenc) Csendes főhadnagy (Bitskey Tibor) vezetésével kiküld egy szakasznyi katonát, hogy csendesítsék el a tömeget. Szusza-Kis (Szabó Gyula), aki egyúttal a főhadnagy gyerekkori barátja, átáll a tömeg oldalára. Bár Csendes tűzparancsot kapott, mégsem lő barátjára. A Csendes– Szusza-Kis vonal mellett a cselekmény tovább bonyolódik egy másik szálon is, a főhadnagy apját, az öreg Csendest (Makláry Zoltán), aki a szövetkezet vagyonát védi, az egykor szebb napokat látott földesúr Mácsay (Páger Antal) és követői elhurcolják. Csendes főhadnagy és az idősebb Csendes, a téesz elnök karakterében a társadalmi ideál jelent meg. Kettejük konfliktusa Mácsayval és követőivel pedig az egyes osztályok közötti ellentétet rajzolta meg. A hős, a jó, a pozitív karakter, aki morális válságba kényszerül az úgynevezett „csőcselék” és a „hitehagyott” gyerekkori barát miatt. A rossz, a negatív, a régi világot megtestesítő egykori földesúr, aki kihasználva a krízis helyzet adta lehetőséget, kifosztja a népet. A Tegnap negatív (vagy annak láttatott) szereplői közül különös figyelmet 94 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet 1959
