Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1958. június 27. A Nagy Imre-per nemzetközi visszhangja
Jegyzetek 1 A ciprusi kérdésről, a libanoni válságról, a Nagy Imre-bűnper körüli külföldi rágalomhadjáratról, a lakosság kenyérgabona-ellátásáról és más kérdésekről nyilatkozott a kormány szóvivője. Népszabadság, 1958. június 28. 3. 2 Kecskés D. Gusztáv: A Nagy Imre-per és a nemzetközi politika – a francia diplomácia perspektívájából című előadása, amelyet A Nagy Imre-per visszhangja a világban, konferencia és emlékülésen adott elő 2018. június 14-én. https://www.youtube.com/watch?v=tCUCN4d2aTU (Utolsó letöltés: 2021.02.23.) 3 Reaction in Asia to the Hungarian Executions. Open Society Archive. http://w3.osaarchivum.org/files/holdings/300/8/3/text_da/30-3-54.shtml (Utolsó letöltés: 2021.02.23.) kifejtette, hogy Párizs véleménye szerint ugyan egyfajta közös fellépésnek lehetne eredménye, ám óvott a Hruscsovval beindult kelet-nyugati párbeszéd ellehetetlenítésétől. Mindezekkel párhuzamosan ugyanakkor egyetértés alakult ki abban – ahogy ezt amerikai részről hangsúlyozták –, hogy a magyar fejlemények ismételt ideológiai lehetőséget adnak az 1956-os magyar felkelés szovjet eltiprására való direkt emlékeztetésre, a Moszkva-ellenes propaganda felélénkítésére. Utóbbiakhoz szorosan kapcsolódva, Washington szemszögéből tekintve, logikus lépést jelentett az ENSZ égisze alatt még 1956 végén létrehívott úgynevezett „ötös Bizottság”, a Magyar Kérdést Vizsgáló Különbizottság munkájának ismételt reflektorfénybe helyezése. Fontos megjegyezni, hogy a NATO keleti frontállamaként, a Vörös Hadsereg legnyugatibb egységei mellett gyakorlatilag saját elszakított nemzettársaival farkasz szemet néző NSZK kancellárja, Konrad Adenauer a maga részéről az európai leszerelést célzó potenciális tárgyalásokat féltette, bármely szövetségi vagy egyéni állásfoglaláshoz képest.2 A jelentős ázsiai hatalmakat, illetve azok politikai elitjét illetően érdemes megemlíteni, hogy bár Indiában, az Indiai Kommunista Pártban még 1958 júniusának végén is voltak, akik úgy látták Nagyék kivégzése nem volt szükségszerű, az IKP vezetése némi habozás után végül mégis összezárt Mao Kínájának konzervatív irányvonalával (tehát Nagyék megismételt elítélésével). Japán politikai vezetése nyilvánvalóan az USA direkt hidegháborús külpolitikai irányvonalához alkalmazkodva elítélte Kádárék lépését, de ők maguk is a szovjetek felelősségére, illetve Hruscsov szemé lyére helyezték a hangsúlyt. Sukarno Indonéziája az e korszakban rá jellemző semlegességet őrizte az ügyben, de a kormányközeli, angol nyelvű lapok némelyike nyíltan elítélte Nagyék kivégzését. 3 KÁVÁSSY JÁNOS 89 1971 1967 1981 1972 1969 1983
