Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1981. október 23. Ez történt? A forradalom 25. évfordulója és a hatalom
Tudományos, Közoktatási és Kulturális, Külügyi, valamint a Közigazgatási és Adminisztratív Osztályai hozzanak létre egy bizottságot. 4 Az áprilisi határozat alapján a Népszabadság szerkesz tőbizottsága az 1956-tal kapcsolatos propagandatevékenység céljait szem előtt tartva elkészítette két cikksorozat tervét. Az egyik Ez történt címmel a forradalom eseménytörténetére összpontosít, a másik pedig A lenini úton címmel az azóta eltelt 25 évre. Az ismeretterjesztő jellegű, interjúkat és dokumentumokat is tartalmazó cikkek célközönségét – tekintettel arra, hogy a lakosság 44%-a 30 éven aluli, a párttagság 74%-a pedig 1956 után lett párttag – elsősorban a negyven év alattiak körében határozták meg, a politikai szempontok érvényesítése érdekében pedig konzultációs partnerként Aczél Györgyöt jelölték ki. 5 Az Ez történt cikksorozat 1981. szeptember 13-án indult a Történelmi lecke című bevezetővel. A cikk 1956 megítélésével kapcsolatban átvette a „nemzeti tragédia” kifejezést, amelyet Kádár János 1972-ben, az Országház Vadásztermében elmondott születésnapi beszédében használt 1956 jellemzésére.6 Bár mind hazai, mind nemzetközi színtéren többen úgy vélték, hogy a főtitkár szavai egy új 1956-értelmezés elővágását jelentették, valójában nem fogalmi, csupán fogalmazási újításról volt szó.7 A cikk lényegi eleme továbbá annak a vádnak a – kissé ügyetlen – semlegesítése, miszerint a hivatalos propaganda elhallgatja 1956 valódi történetét.8 A sorozat részeit szeptember 13-a és október 25-e között a szombati és vasárnapi lapszámokban közölték, a szerzők Rényi Péter, Szántó Jenő, Szabó László, Pintér István, Várnai Ferenc, Sólyom József és Vértes Imre voltak. A sorozat később kötetként is megjelent.9 A Politikai Bizottság a cikksorozatot, valamint a rádióban elhangzott műsorokat és a Filmhíradó filmjeit 10 hasznosnak és jónak ítélte meg, amelynek eredményei jól hasznosítha tóak a propagandamunkában. 11 A másik, A lenini úton című cikksorozat közlésére ezek után, november 7-e és december 20-a között került sor, szintén a hétvégi számokban. A cikkek a forradalom óta eltelt 25 év eredményeit méltatták a gazdaság, a kultúra, a tudomány, a külkapcsolatok terén, mindezt természetesen a párt politikájának középpontba helyezésével. Szerzői Tóth Pál, Rényi Péter, Szabó László, Fekete Gábor, Orosz István, Sőtér Edit, Tóth Benedek, Földes István, Eötvös Pál, Kovács Dénes és Szabó L. István voltak. Ahogy az Ez történt , úgy A lenini úton is megjelent külön kötetben. 12 A Népszabadság cikksorozatai a szélesebb tömegekhez szóltak. A tudományos közélet, a párt- és állami apparátusban dolgozók orientálására egyebek mellett az MSZMP elméleti és politikai folyóirata, a Társadalmi Szemle szolgált, amely egyfajta társadalomtudományi műhelyként, mélyebb összefüggéseken keresztül foglalkozott a párt politikájával. A Politikai Bizottság az 1981. június 15-i ülésén több olyan, a propagandában közvetítő szerepet betölteni képes intézményről és folyóiratról is tárgyalt, amelyek munkájára az évforduló kapcsán számított. A MSZMP Társadalomtudományi Intézete, az MSZMP Politikai Főiskolája és a Pártélet című folyóirat mellett ilyen volt a Társadalmi Szemle is. Mind a négy esetben a feladatkörre, a munkamódszerre és a szervezeti felépítésre vonatkozóan fogadtak el határozatokat. A Társadalmi Szemle esetében a határozat előírta, hogy a folyóirat „...elméletileg világítsa meg a párt politikájának alapvető kérdéseit; igyekezzék leszűrni a gyakorlati tapasztalatokból általánosítható következtetéseket; a propagandamunka eszközeivel segítse elő a párt politikájának végrehajtását; legyen egyike a társadalomtudományi műhelyeknek, amely a 147 1971 1967 1981 1972 1969 1983 1981
