Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva” „a kacsalábon forgó várak” világa - Domokos Mátyás szavaival élve - a magyar szegényparaszti tengerfenék felől nézve.59 Cs. Varga István összegző érvényű tanulmánycímét kölcsönözve: „szociális bűntudat és értelmiségi létkonfliktus”.60 „Urunk az eszme...” A regény középpontjában a főszereplő, Kovács Lajos sorsának alakulása áll. Egy fiatal parasztlegényé, aki a falusi életébe beleunva Budapestre indul szerencsét próbálni. Ott munkát és az eddiginél érdekesebb életet remél. Együgyű, naiv, tiszta és romlatlan „falusi” lélekkel érkezik, amit a fővárosi élet és a feljebb jutás vágya számítóvá, gyanakvóvá, bűnössé tesz. Hazugságra és lopásra sarkallja: „Lajos ott állt a barackkal a magas tető alatt a zajos forgatagban. Öt-hat lépésnyire tőle egy kijáró volt; arra húzódott. Az asszony kis kerek kalapja ott ingott messze, a csirkét tapogató asszonyok közt. Lajos maga sem tudta, mi volt ez, mintha benne is »fölemelkedett volna valami«, mint Korányiban; kivágta a kis üvegajtót, és sietni kezdett. Ahány sarkot ért, mindeniknek oldalt tért. Amikor a nyakában dobogó szívével végre megállt, maga sem tudta, hol van. A barack ott ült a könyöke hajlatában, futás közben kapta fel, hogy ne tűnjön annyira fel a lábát verő szatyor. Ha akarta, sem vihette most már vissza. Ellopta.” A ’30-as évek magyar társadalmi és gazdasági rendszerének „bűnös” voltát, egy városba került, jámbor parasztlegény szemén keresztül láttatja velünk az író. Felhívja figyelmünket arra a felháborító helyzetre - írja Kocsis -, hogy Magyarország az egyedüli olyan ország Európában, ahol az úri osztályt egyáltalán nem érdekli az a probléma, hogy miként élnek a néptömegek.61 A harmincas évek Budapestjére érkezve sok csavargás és éhezés után a fővárosban szolgáló nénje révén bejut egy rózsadombi villa építkezésére. A munkások megvetését vállalva Lajos a tulajdonosnő mellé szegődik, kapcsolatuk egyre bizalmasabb lesz, ez szimbolikus is. Amíg a ház épül, Lajosra szüksége van az asszonynak, 59 Domokos Mátyás: Bűn és lelkifurdalás - alulnézetből. Tiszatáj, 1993/7. 9-15. http:// www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/93-07/domokos.pdf (Utolsó letöltés: 2016.01.22.) 60 Márkus, 2005. 61 Kocsis, 1982. 180. 83
