Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva'’ Szociográfia és irodalom A mozgalom a harmincas évek közepére érte el tetőpontját. A népi ideológia két fő áramlatát ekkor Németh László és Illyés Gyula művei fémjelezték. Ez az az időszak, mikor hazánkban a szociográfiai alapokra épített irodalom virágkorát éli. A népi írók sajátos, rájuk jellemző műfaja ez. A szociográfia mint tudomány(ág) gyökereit némileg paradox módon a nyugati kultúra 19. század eleji nagy változásának idején, a pozitivizmus hódításának korában kereshetjük. Az ekkor, főként Auguste Comte munkásságának nyomán körvonalazódó szociológia még „logos”, tehát elméleti természetű volt, és közel száz évnek kellett eltelnie, hogy a nagy társadalmi változásokra reagálandó az új diszciplína - mindenekelőtt Rudolf Steinmetznek és Ferdinand Tönniesnek köszönhetően - utat találjon az „empirikus szociológia”, a tulajdonképpeni szociográfia felé. Steinmetz, vagyis az egyik legmeghatározóbb korai ideológus definíciója szerint „a szociográfia egy adott korban minden eszközzel leírni, jellemezni igyekszik valamely nép öszszes viszonyait és állapotát.” A hangsúly a „minden eszközön” van, amely a szaktudományos szociológiához képest széles spektrumot nyit a műfaj követői előtt. A statisztikától a közgazdaságtanig, a földrajztudománytól a pedagógiáig, a politikától az éppen a szociológia születésének idején fogalmilag önállósuló szépirodalomig terjed ez a játéktér, amit alaposan ki is használtak szociográfusaink.44 A társadalmi kérdéseket boncolgató és egyben irodalmi igénnyel megírt elemzések egy-egy társadalmi csoport életét mutatják be. A műfajhoz szorosan köthető a falukutató mozgalom, amelynek célja a magyar vidék és vidéki emberek életének bemutatása, tényfeltáró leírása volt. Az 1930-as években induló népi falukutató mozgalom meghatározó egyéniségeinek alapvető felismerése, hogy a magyarság gondja-baja csak úgy orvosolható, ha a politika képes lesz a nemzet, a demokrácia és a szociális igazságosság ügyének együttes képviseletére. A XX. század szörnyű tragédiái mutatják, hogy ha e három alapvető eszménynek csak egyikét is elhanyagolja a hatalmon lévő politika, úgy a másik kettő is eleve eltorzul.45 A Bűn nem szociográfiai, hanem fiktív irodalmi mű, de a műfaj hatása megkérdőjelezhetetlen rajta. 44 Bartha Ákos: Közelítések a szociográfia fogalmához. Forrás, 2013/5. 92-101. http:// www.forrasfolyoirat.hu/1305/bartha.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 02. 05.) 45 Salamon, 2011. 77
