Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
A történelem útján Magyarország két világháború közti belpolitikai helyzete harmadikutas megoldást követelt. A harmadik út az ellenforradalmi fogantatása miatt reformkonzervatívvá válni képtelen magyar jobboldal, valamint a nemzeti eszményekkel szemben állandóan gyanakvó és a XIX. században megfogalmazott tanaihoz jelentős részben dogmatikusan ragaszkodó baloldal között húzódott. A népiek e két féloldalas irányzat értékeit szintetizálva, egy nemzetelvű korszerűsítési program alapjait fogalmazták meg, amely a nemzeti eszmények és hagyományok tisztelete, s ebből következően a szerves fejlődés gondolata mellett követelte az emberi és polgári szabadságjogok maradéktalan érvényesülését és a szociális igazságosságot. Ez utóbbi követelést akkor a népiek is szocializmusnak mondták, de döntő többségük abban a Németh László-i értelemben, hogy „szocialista vagyok, de nem marxista", mert a marxizmus a XIX. század „második felének a szocializmusa", vagy más szavakkal: a „szocializmus kinőtt ruhája”41 - fejti ki Népi mozgalom - harmadik út című tanulmányában Salamon Konrád. A két világháború között létrejött népi írók mozgalma a magyar irodalmon belül sajátos ideológiai áramlatot indított el. A mozgalom szellemi előzményei között egyrészt Ady Endre, Móricz Zsigmond, másrészt Szabó Dezső és Erdélyi József műveinek hatását tarthatjuk számon. Maga a mozgalom is többrétegű volt, és elég laza, „szekértáborszerű” ahhoz, hogy résztvevői akár stílus, akár politikai árnyalatok dolgában szabadnak érezhessék magukat. Szellemi törzsét jórészt egy irányból, de nem egészen azonos társadalmi rétegből érkező írók alkották.42 A népi mozgalom tehát a húszas évek elejétől érlelődik, formálódik és a harmincas évek elejére összeáll. 1931- ben Debrecenbe, az Ady Társaság meghívására elment Erdélyi József, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Németh László, és itteni fellépésük már a vállalt csoportképződés jegyében történt.43 41 Salamon Konrád: Népi mozgalom - Harmadik út. Kortárs, 2011/12. http://www.kortarsonline .hu/2011/12/nepi-mozgalom-%E2%80%93-harmadik-ut/2496 (Utolsó letöltés: 2016.01. 15.) 42 Bíró Zoltán: Két nemzedék. A magyar irodalom két nagy nemzedéke a 20. században. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 133. 43 Uo. 134. 76
