Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"A ma realitása" Történetek napjainkból - Halmy Kund: A magyar biztonságpolitika mozgástere az ezredforduló táján
„A ma realitása” szövetséges, vagy leendő szövetséges félre. Ez a stratégia mintha nem működött volna jól a Kárpát-medence esetében, inkább a problémák szőnyeg alá söprése, a szemlehuny ás, esetleg csupán a kölcsönös vállveregetés volt a jellemző. Mintha a sokszínűség megőrzése csak ott lenne fontos, ahol anyagi haszon is feltételezhető. Manapság ebben is változás, a lokalitás erősödésével pozitív irányú elmozdulás érzékelhető. Az Unió kereteit elfogadva, a kétségek sorának folytatása helyett tekintsünk Magyarország földrajzilag közvetlenül adott regionális biztonsági partnereire, mely országok egyelőre igencsak a „leendő partner” állapotában vannak. Ebben a kontextusban a szomszédságpolitika és a magyar kisebbségek érdekeinek képviselete szinte teljesen közös ügynek tekinthető. 2013-tól kezdve fokozott figyelemmel fordult a magyar politika Kárpátalján keresztül Ukrajna irányába, mely kapcsán a fellángoló orosz-ukrán válság nemzetbiztonsági kockázatait kénytelen mérlegelni, elsősorban a beregi, közel kétszázezres magyarság elemi létfeltételei miatt. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint: ,Az ukrán válság egy gazdaságpolitikai háború. Amikor a nép akaratából leváltották az ukrán diktátort, Viktor Janukovicsot, Putyin látta, hogy ez nem lesz jó, mert lehet, hogy Ukrajna nagyon hamar csatlakozni fog az EU-hoz. Sokan azt szerették volna az országban, hogy Ukrajna szakadjon ki a posztszovjet gazdasági térségből és ne legyen tovább Oroszország előszobája. Putyin megijedt, mert például az a veszély fenyegetett, hogy elveszíti a rossz minőségű orosz élelmiszerek piacát. Neki szüksége lett volna egy olyan bábkormányra, mint amilyen Janukovicsé volt. így viszont nekilátott destabilizálni az országot, hogy az minél később csatlakozhasson az EU- hoz és ne tudjon csatlakozni a NATO-hoz - hiszen olyan országot, amiben épp folyamatban van a polgárháború, nem vesznek fel a szövetségbe. Ha viszont Ukrajnába visszatér majd a normalitás, biztos csatlakozni szeretnének majd az EU-hoz és a NATO-hoz is. így Ukrajna tüske lesz Oroszország hátsó felében, ahova haditechnikát telepíthet az Egyesült Államok, megjelennek a titkosszolgálatok munkatársai is, és a hagyományos orosz titkolózásnak beszűkül majd a terepe.”326 Ugyanakkor Ukrajna évszázados hagyományos 326 „Az orosz gazdaság igazából haldoklik. Földgázon, palagázon, olajon, kőszénen, barnaszénen kívül nincs semmi. Kihozták az új Ladát, de már amikor Putyin kipróbálta egy versenyen, akkor is lerobbant az autó - amire számítottak, mert eleve két ugyanolyat, ugyanolyan rendszámmal szállítottak az elnök rendelkezésére, nehogy blamázs legyen. Csak a fotósok lencsevégre kapták. Az orosz haditechnika nagy részét Ukrajna készítette: az SS-20-as ballisztikus rakétákat, a Szuhoj vadászgépekhez a turbina fő részeit, 281
