Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"A sereglés centrumában" Történetek Bíró Zoltánról - Szalai Attila: Terelőút
„A sereglés centrumában” hazaköltöztem Varsóból, gyertyája rücskösre olvadt, túl volt már egy súlyos műtéten és infarktuson. Az MDF letérését a népiek mozgalmának útjáról árulásnak tartotta. „Bíró kellett volna, hogy legyen a miniszterelnök, Pozsgay meg az államfő. Nem itt tartanánkГ - mondogatta mai napig érvényes megállapítását, nem sokkal a taxisblokád után. Három évvel később elment. Péter vitt el először a Széchenyi István Klubba, még a hetvenes évek legelején. Az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetében működött, Martonvásáron. Az intézmény fő állatorvosa, Bogdán Emil hozta létre, s hamarosan egyfajta kontesztálás fészkévé vált, az aczéli elvek szerint a tűrt kategóriába tartozott, annak is a peremvidékére. A fővárosban semmiképpen sem maradhatott volna meg, vidéken azonban öt egész évig eltűrték. Kirándulásszámba ment megközelíteni az erdőháti gazdaság központját, az egykori Brunszvik kastély parkjában, ahol maga Ludwig van Beethoven tanította egykor zongorázásra a család leányait, Terézt és Jozefint, sőt, a pletykák szerint az utóbbit vélhetően más egyebekre is. A klub tevékenysége messze túlmutatott az ún. kulturális szférán, s jelentősége egyáltalán nem községi vagy provinciális volt, hanem, bátran kijelenthetjük, országosnak minősült. Polcokra kényszerített filmeket láthattunk, olyanokat, mint Bacsó Péter A tanúja, Banovich Tamás Eltüsszentett birodalom című mese mozija, Gazdag Gyula Bástyasétány 74 című alkotása, vagy a régebbiek közül Szőts István narodnyik-klerikálisnak bélyegzett Ének a búzamezőkről, vagy Kalmár László A nagyrozsdási eset című opuszai. De Kosa Ferenc gyéren forgalmazott Tízezer nap és Hószakadás című filmjeit is volt szerencsénk a rendezőre kényszerített vágások nélkül megnéznünk. Itt láttam először Sára Sándor Holnap lesz fácán című, rendszerfricskázó szatíráját is. Általában megvitathattuk a műveket a szerzőkkel, költészeti esteken találkozhattunk a Kilencek poéta-csoport tagjaival, soha sehol nem közölt verseket hallhattunk. Hazafias hangulat uralkodott, honteremtő, hagyományápoló, sajátlelkűséget edző összejövetelek jellemezték, különösen nemzeti ünnepeink alkalmával. Hiteles embereket látott vendégül a klub, köztük erdélyi művészeket. Itt ismerkedtem meg és barátkoztam össze a Kilencek egyik tagjával, a történész-polonista Kovács Istvánnal, aki lelkes és ösztönös, ám kusza lengyelimádatomat tudatos mederbe terelte. A magyar sorskérdések feszegetése, a nyílt eszmecserék olyannyira felpiszkálták a hatalom nemtetszését, hogy 1975-ben a klub betiltatott. A Széchenyi Klubban megfordult Nagy Gáspár, Csoóri Sándor, Illyés Gyula is. Hangfelvételről mondta el nekünk azt a bizonyos egy mondatot a zsarnokságról. A meghallgatási lehetőség ára az volt, hogy nem szólunk hozzá. 27
