Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"A ma realitása" Történetek napjainkból - Halmy Kund: A magyar biztonságpolitika mozgástere az ezredforduló táján
„A ma realitása” Halmy Kund A magyar biztonságpolitika mozgástere az ezredforduló táján Erővonalak és befolyásoló tényezők Magyarország szovjet megszállása kényszerűen és egyértelműen kijelölte a helyét a globális, kétpólusú világrend mikroregionális színterében, biztonságpolitikájának választási lehetőséget nem hagyott, a Szovjetunió politikájához történő igazodás 1945 és 1989 között megkérdőjelezhetetlen volt. A Nyugat ellenség volt, a szövetségesek a szocialista országok, a „béketábor” tagjai voltak. A közép-európai kommunista berendezkedésű államokhoz történő igazodás, a különutasság elkerülése fő szempont volt. Ez, elsősorban a Kádár-rendszerben, azt eredményezte, hogy a békés szomszédságpolitika, a szocialista-internacionalista testvériség fenntartása érdekében a határainkon kívül rekedt magyarság ügyének képviselete, a nemzeti egység gondolata veszélyes, sőt ellenséges politikai iránynak számított. Nem létezett önálló magyar biztonság- és külpolitika, az orientációt a Varsói Szerződés és a KGST által szigorúan kijelölt vágány jelentette. Ebből következett, hogy a kommunizmusuk mellett is nacionalista szomszédos államokban a magyar érdekérvényesítés lehetősége nagyban csökkent, de az álságos béke fenntartása érdekében nem is volt rá központi, magyarországi igény. Ez a Kárpát-medencei biztonságpolitika fogalmát is kiüresítette, szükségtelennek állítva be azt. 1990-ben merőben új helyzet állt elő. A keleti blokk látványos összeomlása után, a szovjet érdekszféra visszahúzódásával vákuumszerűen jelentkezett az össztársadalmi igény az új külpolitikai irányok kialakítására, ezzel együtt a magyar biztonságpolitika gyökeres újragondolására. A magyar kormányzatok külföld felé irányuló kommunikációs gyakorlatát ismerve azonban máig nem világos, mennyire vált közismertté tágabb körökben a magyar külpolitika prioritás-sorrendje a rendszerváltozást követően. Ezt a politikát három sarokpont határozta meg, a további irányultságokat a kül- és biztonságpolitika ezek alá rendelte. Ezen törekvések a következők voltak: Euroatlanti integráció, regionális-szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, valamint felelősségvállalás a határokon túl, közvetlen szomszédságban élő, az anyaországhoz ezer szállal kötődő magyarságért. Ezeken a 275
