Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"A ma realitása" Történetek napjainkból - Orosz Tímea: Rendszerváltás-kutatás
A történelem útján akik 1945 óta kétszer építették újra ezt az országot - a világháború után egyszer, aztán ’56 után még egyszer nem lehetett megmagyarázni, hogy ami eddig kizárólagos volt, az most megvetendő, hogy adót fizetni márpedig kell, mert különben bedől az államháztartás, amit eddig is jobbára nyugati hitelekkel tartottak lélegeztetőgépen. Nem voltak képesek megfelelő háttértudás hiányában a fiatalabb generációk sem megérteni, hogy nem lehet tovább fenntartani az állami dotációt sem az élelmiszereken, sem például a gyerekcipőkön, s főleg nem a benzinen, mert finanszírozhatatlan, és igazodnunk kell a világpiaci árakhoz. Ok egyet láttak: hogy addig jó volt, vagy legalábbis élhető, most meg nem lesz az. De a mögötte rejlő okokat nem voltak képesek sem elfogadni, sem megérteni. És persze velük szemben áll a másik tábor, akiknek a kommunizmus tönkretette az életét, és megfosztotta őket minden vagyonuktól. Akadályozta szakmai karrierjüket, vallásgyakorlásukat, társadalmi előmenetelüket, korábban biztosított lehetőségektől fosztotta meg őket.320 Üldözöttként élték végig a rendszert és teli voltak várakozással a rendszerváltást illetően. Sosem tudtak igazán asszimilálódni a kommunista rendszerben, de élniük, dolgozniuk kellett, fel kellett nevelni a gyerekeket, és nem mentek külföldre. Nem tudtak vagy nem akartak. Az ő számukra az 1989-ben felgyorsuló események a szabadság előszelét jelezték, és feszült figyelemmel várták, mi fog történni másnap. Reménykedtek abban, hogy az új jóváteszi majd a korábbi méltánytalanságokat. És aztán jött a valóság, amit persze azóta is ezerféleképpen ítélnek meg a magyar emberek. Egy biztos, a többség nem erre számított. Az egyre súlyosbodó gazdasági problémák kijózanítóan hatottak a rendszerváltás eufóriájában, sokan hátat fordítottak a formálódó demokráciának, és elkezdtek visszafelé tekintgetni a múltba. Lehet, hogy mégis jobb volt akkor? Az erre a kérdésre adott válaszok, lássuk be, nagyban függtek a polgárok háttértudásától, az egyes politikai rendszerekről való lexikális tudásuktól, de tény, hogy igen hamar igen sok lett a kérdőjel az újságcikkek margóján és persze a gondolkodó fejekben. Nem beszélve arról, hogy a fent körülhatárolt két tábor között a szakadék egyre mélyebb lett, a politika beszivárgott a magánélet szférájába, a nézeteltérések barátságokat tettek tönkre, családokat választottak széjjel. Az évtizedeken át elfojtott indulatok és érzelmek elemi erővel törtek a felszínre, 320 Uo. 290. 268
