Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Giday András: Az 1990 őszi benzináremelés háttere
A történelem útján 2011-12-ben a nemzetközi vita mutatott rá az IMF politikájának viszszásságára. Neves közgazdászok kimutatták, hogy az IMF sok esetben tudatában volt (van) annak, hogy válság idején az általa favorizált intézkedések rövid távon csak tovább növelik a deficitet.251 Ez az űn. költségvetési multiplikátorral mérhető. Ha a multiplikátor értéke mondjuk 1,5, az azt jelenti, hogy a kiadások egységnyi csökkentése (például 1 dollárral) 1,5 egységgel csökkenti a GDP szintjét - azaz inkább csak növeli a gondot, és nem javítja a helyzetet. Ha a multiplikátor ezzel szemben mondjuk csak 0,5, akkor egységnyi kiadáscsökkentés 0,5 egységgel csökkenti a GDP értékét. Általában ott 1 feletti a multiplikátor értéke, ahol visszaesés tapasztalható, és ott alacsony (mondjuk csak 0,5), ahol a konjunktúra legfelső szakaszában van egy gazdaság. A vitában azt vetették az IMF szemére, hogy általában 0,5-es multiplikátorral becsülte az általa finanszírozott programoknál a kiadáscsökkentés hatását, holott sok saját elemzése szerint is számos országban 1 vagy annál nagyobb volt az IMF-segítség idején a multiplikátor értéke. Azaz a Valutaalap miatti kiadáscsökkentés sok országban csak mélyítette e válságot.252 Valószínű, hogy nálunk 1990-1991-ben a multiplikátor értéke a visszaesés miatt meghaladta az 1-et. Külkereskedelmi többlet Független nyugati elemzők szerint a külső tényezők a rendszerváltó kelet-európai országok fizetési mérleghiányát erősen növelték. Az ok kettős volt: a dollár-elszámolásra való áttérés hatása és a nemzetközi olajárak megugrása. A várható fizetési mérleg-romlás értékét a volt szocialista országok mindegyike esetében 1990-1991-ben 1000-1500 millió dollárra taksálták (a nagyobb Lengyelország esetében pedig 3 000 millió dollárra). Akkor a mi külső adósságunk 20 milliárd dollár volt, ami eleve évi 1500 millió dollár körüli külső kamatfizetési kötelezettséggel párosult. 251 Dedák István: Az IMF és a költségvetési szigor: ideje újragondolni! Pénzügyi Szemle Online, 2013.01.03. http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/az-imf-es-a-koltsegvetesi-szigor-ideje-ujragondolni (Utolsó letöltés: 2016.01.26.) 252 Multiplikátort külön szoktak számolni a kiadások főbb elemeire (pl. beruházások, állami bérfizetés stb.). Ethan Ilzetzki-Enrique G. Mendoza-Carlos A. Végh: How Big (Small?) are Fiscal Multipliers? International Monetary Fund WP/11/52, 2011. március, http:// www.imf.org/extemal/pubs/ft/wp/2011/wpll52.pdf (Utolsó letöltés: 2016.01.26.) 236
