Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Giday András: Az 1990 őszi benzináremelés háttere

„Volt egy időszak...” Érdemes alaposabban megnézni, milyen nagyságrendű intézkedést ajánlottak. A GDP-hez viszonyítva a konvertibilis elszámolású kivitel 5-6 milliárd dollár volt az export- és az importoldalon egyaránt. Elvárásuk sze­rint 1 milliárd dollárral kellett volna javítani az egyenleget. Ez csakis úgy volt elérhető, hogy a kivitelt ennyivel növelik - az importon ugyanis ez időben érdemben visszafogni nem lehetett, mert az a termelési folyamat leállásával fenyegetett. A Nyugat közben iszonyatosan nagy vámokkal terhelte meg a tőlünk származó kivitelt - amennyiben a magyar áru behozatalát egyáltalán a korlátozó kvóták lehetővé tették (a magyar kivitel fele esett mennyiségi vagy minőségi korlátozás alá). Miközben ovációt kapott a nyugati határait megnyitó Magyarország, aközben ez idő tájt jottányit sem segítettek abban, hogy a magyar árukat könnyebben lehessen exportálni az ő országaikba. A másik oldalon a keleti országok meghirdették a dollár-elszámolású külkereskedelemre való áttérést a volt KGST-kapcsolataikban - az egyéb­ként tényleg bonyolult transzferábilis rubel-kereskedelem helyett. Ez egyfaj­ta harakiri volt - emiatt az import ára onnan közel a másfélszeresére ugrott fel, és például Magyarország számára közel 1 milliárd dollárnyi lett a cse­rearány-romlás. A benzináremelés egyik indoka egyébként az volt, hogy 1990 őszén a szovjet fél a szokásos exportjának tizedét nem szállította le, ezért konver­tibilis relációból kellett beszerezni 6-700 ezer tonnát, ráadásul az Öbölbeli konfliktus miatt csillagászati áron. Röviden összefoglalva: egy eleve nagy válság előtt álló gazdaság költ­ségvetése és külkereskedelme számára olyan terápiát ajánlott az IMF, amely a nagy visszaesést tovább mélyítette. 4. A miértekről Érdekes kérdés, hogy miért volt Magyarország esetében az IMF-dele­­gáció olyan intézkedéscsomag mellett, amelyet mások felé ilyen szigorral sem akkor, sem a következő 7-8 évben nem érvényesített. A kérdés nehezen válaszolható meg, én is csak felvetek lehetséges magyarázatokat. a) Az IMF agy tröszt jellegű, elemzésekre kész részlege még nem látta át a helyzetet - nem értett az egyes KGST-országok sajátosságaihoz, a ka­pitalizmus „visszacsinálásához” pedig még kevésbé - ezért 1-2 évig szinte szabad kezet kaptak a tárgyaló delegátusok. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom