Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Kávássy János Előd: Rendszer (meg)vál(thatatlan)ságok
A történelem útján más ideológiai szemléletű felnőtt emberként reflektálok rá, történészként pedig elemzem és értékelem azt, ami vele történt. Az ember, aki után elkereszteltek, 1956 októberében Tanácsakadémián134 volt fent Budapesten, pontosabban Budán, a Ménesi út 5. szám alatt, 115 másik tanács vezetővel. Pártszerű oktatását 1956. szeptember 17-én kezdte, és csak heti egyszer - szombaton oda, hétfőre vissza - tudott Szobra hazajutni. Mivel azon a bizonyos október 23-án tervezett óráik (nyilván már a kifejlőben lévő események következményeként) elmaradtak, ők maguk szórakozni készültek - „En egyik iskolatársammal este moziba készültem, az Építők Kultúrotthonának mozijába." A készülő tüntetésről tudtak, s (visszatekintve persze rendkívül naivan) úgy tervezték, hogy délután ötkor megnézik az utcai történéseket, majd hétre kényelmesen elmennek moziba. Ehelyett nagyapám és a vele tartó másik férfi a forradalom kellős közepén találta magát. Bár láttak szónokló egyetemistákat, s egy - nagyapám sorai alapján ott és akkor (talán még Budán) - kisebb, 3-400 fős tömeget, akik „mindenféle hazafias dalokat énekeltek", ők tartották magukat eredeti elhatározásukhoz, s immár a pesti mellékutcákon át a Hősök teréhez, pontosabban a Dózsa György út 84-hez, az Építők Székházához közeledtek. Megrökönyödésükre - s ebben számomra mosolyt fakasztó hrabali komikum rejlik - az épület oldalbejáratát zárva találták, ám érvényes jegyük tudatában bezörgettek, mire egy egyszerre frusztrált és ijedt ember jött az ablakhoz: „Nem látják, hogy az épület tetejéről verik le a vörös csillagot?!" így történt, hogy nagyapámék a mozgókép álomvilága helyett a nagyon is kiélesülő valósággal szembesültek: látták az épületről a krasznaja zvezdát aláhullani, s végignéz(het)ték Sztálin szobrának ledöntését. Végül, amikor a tömeg a Rádióhoz indult, ők - teljesen összezavarodva - visszamentek szállásukra. Másnap immár nemcsak a rend, de a rendszer megbomlásával is szembesültek, amikor a Tanácsakadémia igazgatója, helyettese és egyik tanáruk 134 ,Az 1952-ben szervezett Tanácsakadémián elsősorban megyei, járási vezetők képzése folyt. A községi vb elnökök és vb titkárok képzése kezdetben a budapesti központi Államigazgatási Iskolán, 1954-től pedig Budapesten, Szombathelyen, Pécsett, Nagyiétán és Gyulán működő Államigazgatási Iskolákon, majd 1955-től »Tanácsiskolákon« történt. Az ’56-os forradalom következményeként a Tanácsakadémián 1958-ig szünetelt az államigazgatási szakemberképzés, a Tanácsiskolák pedig megszűntek.” A magyar közigazagtási szakemberképzés és Karunk története (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar). http://ktk.uni-nke.hu/karunkrol/bemutatkozas/a-kar-tortenete (Utolsó letöltés: 2015. 11.20.) 174
