Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - M. Kiss Sándor: Rendszervált (?), rendszerváltozás (?), rendszerváltoztatás (?)

Visszapillantás egy átmenetre szuverenitásának visszaállítása, a diktatúra és szervei felszámolása, a föld­magántulajdon visszaállítása, munkástanácsok létrehozása.) Mit is skandált az akkori hatalom ellenében az utcára tóduló sokszínű tö­meg? (Vízlépcső, falurombolás, Nagy Imre újratemetése). Emlékszünk még rá? „Demokráciát!” Demokrácia az akkori tudományos köztudalom szerint: az a politikai rendszer, államforma, amelyben a hatalmat formailag az egész nép, valójában valamely osztály gyakorolja. Antik demokrácia: az államot a szabadok széleskörű részvételével irányító ókori államforma. Burzsoá vagy polgári demokrácia: a polgárság osztályuralma, amelyben formálisan a dol­gozóknak is vannak politikai jogai. Népi demokrácia: a proletárdiktatúrának az a formája, amelyben a kommunista párt irányításával a nép legszélesebb körei gyakorolják a hatalmat. Szovjet típusú demokrácia: az a politikai rend­szer, amelyben az államhatalmat a nép a kommunista párt irányításával a választott szovjetek útján gyakorolja. (Hogy az „utca” embere mit gondolt? ’56 - illetve ’45 - óta ugyanazt: „ruszkik haza”, le a mindenkori ÁVÓ-val. Csurka István félig tréfás, félig komoly meghatározása szerint - magam hal­lottam Tőle -: „most mi írjuk tele a táblát”.) Demokráciaellenes személy: az, aki a demokráciával szemben ellenséges magatartást tanúsít. Demokrácia tehát - minősítő jelzők nélkül - egy olyan rendszer, amelyben a népet a köz­vetlen hatalomban az „ő” megbízásából „valaki” képviseli. Ki a demokrata? A demokrácia híve, harcosa. Valamely demokratikus párt tagja. (Ez volt a közmegegyezés, ezt tanultuk. Ha használtuk a fogalmakat, valami ilyesmire gondoltunk, persze a cizellálásra mindenkinek alanyi joga volt.) Lépjünk eggyel tovább. Rendszer: egynemű vagy összetartozó dolgok­nak, jelenségeknek bizonyos törvényszerűségeket mutató rendezett egésze. Rendszerellenes: a fennálló társadalmi, politikai rendszerrel szembenálló el­lenséges egyén. Rendszerváltozás: a politikai, társadalmi rendszer gyökeres megváltoztatása. Magyarországon 1945-től - amikor is gyökeres rendszerváltoztatás (!) történt hazánkban - „felsőbb sugallatra” (vagyis „barátságos” erőszakra) a kommunizmus építésébe kezdtünk, amelynek köztudottan a szocializmus az első (az alsóbb) foka. Vagyis a „kezdeti botladozás után” - 1945^17 -, a fordulat évétől számítva Magyarországon értelemszerűen a szocializmus építésébe kezdtünk, „létrehozva” a népi demokráciát, amelyen, ha végigme­gyünk, elérünk a kommunizmusba. Szocializmus: a kapitalizmust felváltó, a termelőeszközök társadalmi tulajdonán és a proletárdiktatúrán alapuló, kizsákmányolás nélküli társadalmi 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom